Rúzsa Magdi: köszönöm, hogy rám szavaztatok!
Balázsi-Pál Előd 2007. július 20. 16:48, utolsó frissítés: 16:29Óvatos becslésünk szerint Ákos koncertje óta nem voltak annyian Tusványoson, mint csütörtök este #b#a Megasztár-sztár fellépésén#/b#, aki okosan válaszolt kérdéseinkre is.
Rúzsa Magdi koncertjeire a közönség négy rétege volt kíváncsi csütörtök este Tusványoson: akik csak a Megasztáros feldolgozás-dalait ismerik, akik saját számait kedvelik, akik csak úgy hallottak róla, és akik már eleve ott voltak a táborban. Ebből jön ki az a körülbelül hétezres közönség, amely este fél tizenegyre ellepte a színpad előtti teret.
Magdi profi zenekara (többek közt Závodi Gábor és Jamie Winchester is a bandát erősíti) csak az első szám felétől érvényesülhetett a technika makrancoskodása miatt, így a kezdeti bombasztikus hatás hiányzott, és a későbbiekben is csak szikrákban jelentkezett. A zenészek profizmusa és Magdi remek énekhangja ellenére azzal az érzéssel maradtunk, hogy valami hiányzott ebből a buliból, kissé sterilnek hatott a műsor.
Kiemelkedő pillanatok azért voltak:
a vokálok mindig csodálatosan szóltak, a Queen-medley (We Will Rock You, Tie Your Mother Down, Fat Bottomed Girls, Bohemian Rhapsody, Hammer of Fall) pedig igazi gyöngyszem volt. Magdi azonban egyértelműen elnyerte a közönség szimpátiáját, még azt is jólesett hallani tőle, hogy Erdély gyönyörű, de azért ő mégiscsak a Vajdaságot szereti a legjobban. Természetesen nem mulasztotta el megköszönni közönségének az Eurovízión tőlük kapott szavazatokat.
Az énekesnő a koncert előtti sajtótájékoztatón válaszolt a média kérdéseire, miután a sajtótájékoztató eredetileg meghirdetett, déli időpontjában még nyugodtan aludt. A sajtótójékoztatón tucatnyi médiás volt jelen, kérdéseket azonban többnyire csak a kolozsvári Paprika Rádió, a Tusványos Press tábori napilap és a Transindex tett fel. A beszélgetés átirata:
Tavaly volt már egy fellépésed Erdélyben (a Félsziget Fesztiválon, a Megasztár döntőseivel). Volt időtök körülnézni?
Rúzsa Magdi: – Jöttünk, megtartottuk a koncertet, és már mentünk is vissza. De én voltam már korábban Erdélyben, megnéztem már elég sok mindent.
A Megasztárral mennyire működtök még együtt?
– Ez már megszűnt, abszolút külön utakon járunk.
Tehát nem köt már szerződés hozzájuk?
– Magához a tévécsatornához még igen, de nem kell a többiekkel együtt járnom fellépni, hanem elengedtek a saját utamon, hogy építsem az életemet.
A promócióból mekkora részt vállalnak?
– Amikor a lemez promotálásáról van szó, akkor a reklámblokkjaikban feltűnik a hirdetés.
Mennyire akartak átalakítani, mesterkéltté tenni?
– Nem érzem, hogy akartak volna. Arra volt példa, hogy voltak kötelező dalok, amiket el kellett énekelni, akkor nem volt mese.
A rólad szóló netes források általában fontosnak tartják megemlíteni, hogy depressziós voltál, amikor bekerültél a Megasztárba.
– Nem voltam depressziós, csak kilátástalannak tartottam a helyzetem akkor. Ezt is fölfújta a média. Akkor még a Vajdaságban éltem, és úgy éreztem, nagyon-nagyon szeretnék kezdeni valamit magammal, de nem volt lehetőségem.
Mennyire volt siker vagy kudarc az Eurovíziós dalfesztivál, ahol kilencedik helyen végeztél?
– Abszolút sikerélmény volt, mert elhoztam egy szerzői díjat, ami nagy szakmai elismerés, mert a 42 ország szerzői szavazhattak arra az egy dalra, ami a legjobban tetszik neki. Azzal semmi bajom sincs, hogy kilencedik lettem, mindenkinek világos, hogy vannak olyan országok, akik jobb barátásgban vannak, nagyobb mennyiségben szavaztak egymásra.
Azonkívül meg nem volt időm arra, hogy komolyabban felkészüljek. Ezt azért mondtam el, mert nagyon sokan fikázták a dalt, hogy nem oda való, mert ez egy blues, én meg úgy voltam vele, hogy mindegy, nekem ez van, én ezt viszem. Kilenc nap volt arra, hogy felkészüljek.
Hogy állt össze a zenekarod?
– Závodi Gábor volt a lemezem producere, és a lemezt ez a társaság rakta össze. Néhányunk fejében megfordult az ötlet, hogy milyen jó lenne, ha ez a társaság – amennyiben van kedve és szeretné csinálni – együtt maradna.
Milyen érzés ennyi ember előtt színpadon lenni?
– Jó. Jó.
Bővebben?
– Nem rossz – – bővít Závodi.
– Nagyon sokszor furcsa. A budapesti Kapcsolat-koncerten például, amikor ott állt kétszázezer ember előttem, először azt gondoltam, hanyatt vágódom a színpadon. Rendesen meg voltam ijedve, hogy finoman fogalmazzak. De összességében körülbelül olyan érzés, mint amikor tudod, hogy nagyon sokan elolvasták, amit írtál. Én a mai napig izgulok, és akkor lenne baj, ha nem izgulnék, mert az azt jelentené, hogy nem érdekel.
Závodi Gábor: – Egy dolog a Megasztárban énekelni egy szűkebb körben, zártabb térben, igaz, hogy a tévén keresztül többmillió embernek, és egy egészen más dolog fölmenni egy olyan színpadra, mint a Kapcsolatos volt, ahol ameddig ellátsz, emberek állnak, és valahol itt méretik meg az, hogy valaki színpadra termett vagy nem.
Ráadásul mi dvd-t fogunk kiadni abból a koncertből, ott voltak a kamerák meg mindenféle ilyen plusz tényező, amitől meg lehetne ijedni. Én egyáltalán nem vettem észre, hogy megijedt volna, sőt, méginkább stimulálta. Tehát nem úgy viszonyult, hogy úristen, hanem hogy jaj de jó, és ez rátett még egy lapáttal.
R.M.: – Annyi ember iszonyatosan nagy energiát ad.
Z.G.: – Már akinek. Lehet valaki baromi jó énekesnő, ha felmegy a színpadra, és az emberek előtt összecsukódik, teháát nem tud kijönni belőle, amit tud. Elmész az Eurovíziós dalfesztivál döntőjébe, ahol Magyarországot kell képviselned. Vagy el tudod énekelni abban a három percben, amit tudsz, vagy nem. És ha nem tudod, akkor nincs értelme ott lenned, akármilyen jó is a torkod. Ennek a kettőnek stimmelnie kell egymással.
Fordult veled elő, hogy valaki a szakmából énekelni tanulni küldött téged?
– Mi mindannyian – löki be a zenekar egyik tagja.
– Igen, most is járok énektanárhoz, mert rengeteg sok minden van, amit meg kell tanulnom. Laikus vagyok valamilyen szinten, nem tanultam énekelni soha. Vannak dolgok, amikről én úgy gondoltam, hogy jók, de nem biztos, hogy ezek hosszú távon is jók, és ezeket kell megtanulnom.
Szoktál szembemenni zenésztársaiddal?
– Ők már egy kicsit régebb mozognak ezeken a színpadokon meg ebben a szakmában, úgyhogy én abszolút elfogadom a véleményüket. Nyilván vannak olyan dolgok, amikre azt mondanám, hogy nem, de ők tudják, hogy mire mondanék úgyis nemet, és ezért nem is mondják.
Van egy ilyen hallgatólagos megegyezés, hogy meddig mehetnek el ők, meddig mehetsz el te?
– Mindig az adott helyzet hozza magával. Eléggé magától értetődőek a dolgok, ez a beszélgetésekben nem igazán merül fel. Bár ha te úgy gondolod, hogy több dologgal szembemész, akkor most derüljön ki. Most sértődj meg és stoppolj hazáig!
Olvastuk, hogy az elején féltél attól, hogy határon túliként hátrányos megkülönböztetésben lesz részed Magyarországon.
– A Megasztár elődöntője után az interneten volt néhány bunkó embernek néhány bunkó megjegyzése. De ezt leszámítva nem. Ahogy haladt a műsor előre, egyre jobban megszerettek az emberek, és egy idő után különösen szívügyük lett az, hogy ez a gyerek vajdasági. Ugyanúgy, mint a Bíbornak (Bocskor Bíborka, aki péntek este lép fel Tusványoson a Magashegyi Undergrounddal), a Bíbort is imádják az emberek.
Vannak barátaid az egykori megasztárosok között?
– Igen, Póka Angéla és Bocskor Bíborka az a két ember, akit én nagyon megszerettem, és azon kívül Varga Pisti. A többiek között is vannak olyanok, akikkel ha a mai nap találkozunk, akkor is el tudunk nagyon jól beszélgetni, de nem tartom őket barátomnak.
Nem zavar, hogy még mindig a Megasztárról kérdezgetnek?
– De. Annyira azért nem. A Megasztárnak köszönhetem, hogy egyáltalán itt lehetek. Nyilván idővel jólesett, amikor például az Eurovízióról is elkezdtek kérdezgetni, mert azt már ha nem is önerőből, de mégsem a Megasztárhoz kötődve értem el.
Gábor, ha Rúzsa Magdi nem versenyzett volna a Megasztárban, hanem mondjuk egy kis színpadon láttad volna először, megfordult volna a fejedben, hogy együtt dolgozzatok?
Z.G.: – Ha azon a színpadon is elénekli a Highway to Hell-t, akkor biztosan. Én azt hallottam tőle először, és mint szakmailag máshogy figyelő ember – de valószínűleg a közönség nagy része is – azt mondtam akkor, hogy ez a csaj elképesztően tehetséges. Az a baj, hogy a tehetség önmagában kevés.
Magdinak abban volt szerencséje, hogy el is ment erre a versenyre, be is került, és végül meg is nyerte – ez mind kell ahhoz, hogy mi most erről tudjunk beszélgetni. Mert hiába lenne ugyanolyan tehetséges, mint amilyen, ha ezt a hatalmas méretű reklámot nem kapta volna.
Ha véletlenül meglátom egy koncerten, és csinálunk neki egy lemezt, akkor is lehet belőle karrier, de eleve sokkal rosszabb esélyekkel indul ebben a versenyben, amit egy kezdő zenekar befuthat. Vagy kiszolgálod a médiát, és egyből egy olyan zenekart csinálsz, amivel reflektorfénybe kerülsz – most mondhatnék egy ilyen példát, egy nagyon tehetséges fiúzenekart, akik egyébként nagyon helyesek, de semmit sem tudnak még, csak azt, hogy fiatalok.
Ez a médiában elég, de nincs mögöttük zene. A Magdinál ez fordítva lett volna, hogy nincs mögötte média, viszont megvan a tehetség és a zene, amin elindulhat – lehet hogy ez a nehezebbik út. Neki szerencséje van, mert már valaki és így meg lehet egy olyan úton tartani, ami talán hosszabb, mint amit mostanában a Megasztárban szereplők bejártak.
Van-e valamilyen visszahatása Kishegyesen annak, hogy te kiemelkedtél?
R.M.: – Persze. Sokkal könnyebben kapnak támogatásokat, azon kívül abban az időszakban elindult a turistamozgalom. Van egy Dombosfeszt nevű rendezvény, amelynek megnőtt a látogatottsága, tavaly például óriási rekordot döntött.
Az édesanyámat iszonyatosan zavarta, mert ment etetni, és egyszercsak azt látta, hogy egy busznyi ember villog ott a háta mögött. Ez kellemetlen volt, úgyhogy meg is beszéltük a szervezővel, hogy ezt a programpontot (Magdiék házának mutogatását – szerk. ) meg kellene változtatni.
Nem csak Kishegyesnek, hanem Vajdaságnak is vannak ebből előnyei. Lehet, hogy ez nagyképűnek hangzik, de a Megasztár óta jobban odafigyelnek Vajdaságra. Eddig Budapesten senki sem tudta, hogy hol van Kishegyes, most pedig beülők a taxiba, és megmondja, hogy hol van.
Kikkel tervezel együttműködést?
– Most készül az új lemez, de egyelőre nincsenek konkrét tervek. Nagyon nagy élmény volt Kovács Ákossal énekelni, aztán meglátjuk, hogy lesz-e még hasonló lehetőség.
Hogyan keresett meg Kovács Ákos?
– Hazudnék, ha azt mondanám, hogy ő keresett meg. Ez a Viva Tv ötlete volt, hogy a Comet díjátadón legyen egy ilyen nyitó produkció. Az ő ötletük volt, és megbeszélték velünk, Ákos pedig azt mondta, benne van.