Olvasóink kérdéseire az Illyés Alapítványtól Veress László és Tibád Zoltán válaszoltak
szerk. 2002. január 18. 12:04, utolsó frissítés: 12:04Illyés-számvetés, rendszer-generálozás, az alkuratóriumi rendszert ért jogos és jogtalan bírálatok, esetleges független audit, a közhasznú társasággá válás latolgatása -- minderről és sok másról a stratégiai romániai magyar pénzelosztó munkatársaitól.
1) zilahi: Az idén tízéves Illyés Közalapítvány a szovátai Teleki Oktatási Központ új konferencia-központjának építéséhez jelentős összeggel járult hozzá, így az idén tízéves Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége december 15-én már ott tarthatja jubileumi ünnepét. Kérdésem: Az IKA hasonló mértékben segíti a kárpátaljai, vajdasági stb. pedagógus-szervezeteket, avagy az RMPSZ-nek kiemelt figyelmet szentelnek?
Veres László: Az RMPSZ-nek annyiban szentelünk kiemelt figyelmet, amennyiben kiemelten kezelendő egy kétmilliós magyar közösség oktatásügye. Az Illyés Közalapítvány rendszeresen támogatja a szomszédos országokban működő valamennyi pedagógus szervezetet. A működési jellegű támogatásokat alapvetően az alkuratóriumi keretek fedezik, az infrastrukturális ügyeket -- pl. a szovátai Teleki Oktatási Központ ügyét -- a központi keretből támogatjuk. Szintén központi keretből támogattuk pl. a felvidéki beiratkozási programot is, melynek keretében a felvidéki pedagógus szövetség igen hatékony munkát végzett. A kedvezménytörvény végrehajtása kapcsán előirányzott oktatási-nevelési támogatások folyósítását a határon túli pedagógus szövetségekkel szoros együttműködésben tervezzük, ez működésükben tovább erősítheti az említett szervezeteket
Tételes támogatási adatok egyébként az alkuratóriumi titkárságoktól beszerezhetők. (az elérhetőségeket lásd a www.ika.hu honlapon)
2) kifli: 1. Mennyire tartja fontosnak (és támogatásra méltónak) az alapítvány a határon túli magyar nyelvű felnőttoktatást? Szempontot jelent-e a támogatásnál az, hogy ezek a képzések milyen jogi keretek között bonyolódnak (non profit vagy profitorientált formában működtetik-e)? Van-e (vannak-e) kiemelkedő jelentőségű támogatások ezen a területen, akár a múltban, akár a jövőre vonatkozóan?
V.L.: Az Illyés Közalapítvány alapvetően kulturális illetve közművelődési támogatásokat hivatott biztosítani. Az elmúlt években felsőoktatás területén a főszerep a Sapientia Alapítványnak (Erdély vonatkozásában) illetve az Apáczai Közalapítványnak jutott. Az Illyés Közalapítvány -- az elmúlt 10 évben kialakult támogatási gyakorlatának megfelelően - azonban változatlanul támogatja pl. a beregszászi Főiskolát, a kolozsvári Babes-Boyai Egyetemen folyó magyar nyelvű képzést. A jogi keret önmagában nem perdöntő, az állami keretek között zajló oktatás vagy a profitorientált magánoktatás nem szenvedhet hátrányt akkor, ha magyar nyelven versenyképes tudást biztosít a hallgatóknak.
Ezen a területen kiemelkedő támogatásnak minősült a székelyudvarhelyi Modern Üzleti Tudományok Főiskolája épületének vételárához nyújtott támogatás, a marosvásárhelyi Katolikus Ifjúsági Központ építkezési költségeihez való hozzájárulás, a horvátországi eszéki Oktatási Központnak nyújtott támogatás. Szintén fontos szerepet töltenek be az oktatásügy "határvidékén" tevékenykedő intézmények (szórványkollégiumok Erdélyben, diáksegélyző egyesületek Vajdaságban, stb.) amelyek szintén rendszeres támogatásban részesülnek.
Tibád Zoltán: A felnőttképzést -- főleg a 89-es változások után -- nagyon fontosnak tartom, azonban nálunk ennek a képzési formának a gyakorlata nehezen alakul ki. Tudomásom szerint vannak eredményes próbálkozások a nyelvoltatás, számítógép kezelés, menedzsment területén. Én azonban ezt szakoktatási formának tekintem, s így ennek támogatására az Apáczai Közalapítványt tartom illetékesnek.
2. Prioritás szempontjából milyen helyet foglal el a munkahelyeket biztosító, a szülőföldön szakmai érvényesülést elősegítő felnőttképzés az anyanyelvű oktatás összességét tekintve, például a kötelező iskolai oktatáshoz viszonyítva?
V.L:. A jelenlegi támogatási rendszerben az Apáczai Közalapítvány felel a határokon túli szakmai oktatás támogatásáért. Az Illyés Közalapítvány a jövőben feltehetően nagyobb figyelmet fog szentelni az iskolás kor előtti magyar nyelvű oktatásra (óvodák), hiszen mint tudjuk minden egyetemi illetve egyéb szakmai képzés tulajdonképpen az óvodákban kezdődik. A kedvezménytörvény végrehajtása további lehetőségeket biztosít a határon túli szakmai oktatás intézményi támogatására is. Ezen támogatások szakmai letéteményese elsősorban az Oktatási Minisztérium.
3) Busongó Ámor: Tervezik-e valamilyen független audit szervezet bevezetését, amely felmérné azt hogy mennyire hatékonyak az Önök pénzosztásai?
V.L.: Tavalyi évben feltérképeztük az Illyés Közalapítvány egy évtizednyi munkájának eredményét. Több mint tízezer támogatott pályázatról és közel ötmilliárd adóforintról van szó. Azt a célt tűztük ki, hogy egy számadás program keretében 2002 szeptemberéig átfogóan ellenőrizzük a támogatások hasznosulását, illetve azt amit az idő múlásával utólag ellenőrizni lehet vagyis, az infrastrukturális jellegű támogatásokat (ingatlan, építés, javítás, ingatlanépítés, korszerűsítés) illetve a még használatban lévő tárgyi eszközöket. Az elmúlt 12 évben természetesen folyamatosan ellenőriztük a támogatások formai elszámolását -- ezen a területen a statisztikák szerint nem is állunk rosszul -- ám az elszámolások érdemi része a tényleges hasznosulásban rejlik. Ez a felmérés természetesen nagyon sok munkával jár, valamennyi szomszédos országban működő alkuratóriumi titkárságokra ezért kiemelt feladatok várnak ezen a területen is. A független audit szervezet ötlete egyébként jó, kérdés, hogy valamennyi régióban megtaláljuk-e a valóban független és szakmailag hozzáértő szervezeteket. Amennyiben a kérdező ebben segíteni tud, szívesen várjuk javaslatát.
T.Z.: Az Illyés Közalapítvány romániai támogatásainak zöme 50.000--200.000 HUF nagyságrendű. Ezen elszámolások pénzügyi ellenőrzése a számlák alapján jó hatásfokkal végezhető el, s ez első lépésben az alkuratóriumi irodában, majd a kuratóriumi irodában valósul meg. Ezekben az esetekben a hangsúly valóban a tartalmi hasznosuláson van. A kiadványok esetében könnyű a dolgunk, mert ezeket kézhez kapjuk, a rendezvények esetében igyekszünk minél több helyszínre elmenni. Ebben a tevékenységben jelentős szerepe van a szaktestületi tagoknak is. A független audit nagyobb támogatási összegek esetében, vagy nagyobb beruházások esetében érvényesülhetne.
4) forward: Veress László úrnak:
Szeretném tudni, van-e önnek valami köze a Madarasi Hargitán található Menedékház tavalyi tulajdonos-cseréjéhez? Illyés-pénz, avagy valami más forrás tette lehetővé, hogy ne román kézre kerüljön az a létesítmény?
V.L.: Annyi közöm van az ügyhöz, hogy a Menedékház ügyét figyelmébe ajánlottam egy budapesti természetbarátnak, aki anyagilag megengedhette magának, hogy a menedékházat megvásárolja és annak üzemeltetését egy helyi alapítványra bízza. Illyés pénz nincs a menedékházban, hiszen az Illyés Közalapítvány gazdasági ügyeket nem támogathat. Nem tudom, hogy egy rosszul sikerült privatizáció esetén mi várt volna a Házra, de tudomásom szerint jelenleg minden feltétel adott a biztonságos és hosszú távú működéshez. Egyébként a Hargita csodálatos, mindenkinek szívből ajánlom a gyalogtúrát a sikaszói eltérőtől a menedékházig.
5) ejsze: 1. Még novemberben olvastam a pozsonyi Új Szóban, (dr. Veress László nyilatkozta) hogy a státustörvény kapcsán körvonalazódik egy Közhasznú Társaság (Kht) létrehozásának lehetősége.
2. Mik azok az okok amik létrehívják az új szervezeti formát?
V.L.: Az ok tulajdonképpen az, hogy a határon túli támogatások egyre inkább alapfeladatként jelentkeznek Magyarországon. A határon túli magyar közösségek önhibájukon kívül nem tudják teljes mértékben kialakítani illetve fenntartani a közösségi intézményrendszerüket (oktatás, közművelődés, tudományosság stb.), mely intézményrendszer gyakorlatilag a jövőjük zálogát is képezi. Ilyen körülmények között alapfeladatokat ellátni társadalmi vagy kvázi társadalmi-szervezeti formában (lásd Közalapítványok) egyre nehezebben lehet. A határon túli támogatások folyósításának a kiszámíthatóság jegyében kell történnie, ennek érdekében egy olyan szervezeti formát kell kialakítani, mely az eddigiekhez képest operatívabban kezeli az ügyeket.
3. Tud-e a mostani közalapítványi támogatási rendszer továbbfejlődni? Milyen a viszony a közalapítványok között? A HTMH mennyire tudja koordinálni a közalapítványok tevékenységét?
V.L.: Európa boldogabbik felén az alapítványokra kiegészítő támogatási feladatok hárulnak. A határon túli magyarság támogatásával foglalkozó alapítványok -- mint fentiekben jeleztem -- egyre inkább alapfeladatokat kell ellássanak. Ez a feladat nagymértékben meghatározza a továbbfejlődés lehetőségét .A határon túli magyar támogatások egészét illetően Magyarországon szemléletváltás, szerkezetváltás és a támogatási összegeket illetően nagyságrendváltás van folyamatban. Ezen folyamatnak szabhat keretet a kedvezménytörvény illetve a közalapítványok jövője is ezen folyamaton belül vizsgálandó. A jelenlegi közalapítványok között az emberi viszonyok, kapcsolatok kifejezetten jók, az intézményi együttműködés azonban az esetlegesség jegyében zajlik. Történik mindez azért, mert jelenleg nem működik a határon túlra irányuló költségvetési támogatások egységes nyilvántartási rendszere. Ezen rendszer hiányában a koordinációs feladatokat ellátó HTMH nem rendelkezik naprakész adatokkal a támogatások regionális, tematikai és kronológikus alakulását illetően, így a koordináció is sokkal nehezebb. A kedvezménytörvény előirányozta a nyilvántartási rendszer létrehozását, e téren jelenleg műhelymunka folyik, hamarosan mindenki számára érezhető változások fognak bekövetkezni.
4. A majdan létrejövő Kht mennyire veszi át a jelenlegi közalapítványok, így az Illyés Közalapítvány feladatát? Mennyire fog a Kht más funkciókat ellátni?
V.L.: Kívánatos lenne, hogy a létrejövő Kht. biztosítsa valamennyi operatív -- pénzügyi művelet elvégzését, adatszolgáltatási kötelezettség keretében a jelenlegi támogató intézmények szabványosított formában elektronikus úton naprakészen tájékoztatnák a Kht-t az általuk kezelt ügyekről, így valamennyi adat egy kézben lenne. A Kht. továbbá alkalmas lenne a kedvezménytörvény által előirányzott kvázi normatív ügyek (lásd oktatási támogatás) kezelésére is.
T.Z.: Amennyiben a Kht.-nak tartalmi feladatköre is lesz, úgy nagyon fontosnak tartom, hogy a már említett alapfeladatok tudatos elosztása valósuljon meg a közalapítványok és a támogatást nyújtó minisztériumok között. Ez a feladatleosztás már sok területen érvényben van, azonban az átfedések és a lefedetlen területek elkerülése érdekében tovább kellene finomítani.
5. Többször halljuk, hogy a kuratórium elnapol pályázati elbírálásokat (akár több hónapra is), illetve kuratóriumi ülések maradnak el határozatképtelenség miatt. Önök szerint mennyire lelkiismeretesen és mennyire tisztességesen végzik a javaslattevők és a döntéshozók a munkájukat?
V.L.: A javaslattevők és döntéshozók a lehető legtisztességesebben végzik -- egyébként társadalmi munkában -- a feladataikat. A Kuratórium havonta ülésezik, az elmúlt három évben több pályázatot bírált el, több pályázatot támogatott és összegszerűen több támogatást nyújtott mint az előző kilenc évben összesen ( vonatkozó statisztikákat lásd a www.ika.hu honlapon ). Határozatképtelenség miatt csak a legritkább esetben maradnak el ülések, ( 2000 február óta nem volt ilyen ) sokkal jellemzőbb, hogy a Kuratórium az átlagosan 8 órás kuratóriumi ülések során nem jut el a napirend végéig, ezért az el nem bírált pályázatokat hivatalból következő ülésre napoljuk. Az áldatlan elnapolásoknak természetesen a pályázóknak felróható okaik is vannak (pl. nem határidőben teljesített hiánypótlások). A fő probléma azonban kétségkívül az, hogy a Kuratóriumra óriási munkateher hárul, melyet társadalmi munkában egyre nehezebb ellátni. Amúgy pedig -- a közhiedelemmel ellentétben - a " pénzosztó " szerep nem hálás feladat, különösen akkor, ha egy maroknyi pénzből kell nyolc-tíz maroknyi támogatást biztosítani.
T.Z.: Erdélyi szinten tavaly megközelítően 2200 pályázat érkezett be. Elbírálásuk óriási feladatot rótt az alkuratóriumi irodára és a szaktestületekre egyaránt. Az összes pályázatnak elkészült a kivonata, s ezt minden szaktestületi (hét szaktestülete van a romániai alkuratóriumnak) tag kézhez kapta. Szaktestületi ülés előtt a tagoknak néhány hét áll rendelkezésére a pályázatok tanulmányozására, véleményezésére. A támogatási-javaslat döntés a szaktestületi üléseken történik, amelyek sokszor 8-10 órát is tartanak, sőt már többször volt rá példa, hogy a megfelelő, felelősségteljes döntés érdekében újabb testületi ülést hívtunk össze. Meggyőződésem, hogy minden döntést felelősségteljes és körültekintő mérlegelés előz meg.
6. Mikor lesz az Illyés Közalapítvány kuratóriumában, alkuratóriumában, szaktestületeiben tisztújítás? Milyen időtartamra nevezik ki (választják meg) ezen testületeket?
V.L.: Az Illyés Közalapítvány Kuratóriumának 2002. szeptember hónapig szól a megbízása, ezt követően az Alapító ( a magyar Kormány ) rendelkezik az új Kuratórium összetételéről. A testület megbízása mindig négy évre szól. Az alkuratóriumi és szaktestületi tisztújításokra valamennyi régióban 2002 nyarán kerül sor. Az ausztriai alkuratórium kivételével ( ők a tavaly alakultak meg, megbízásuk 2004-ig szól ) valamennyi alkuratóriumban teljes és egyidejűleg történő tisztújítás lesz, az új testületek megbízása 2004-ig szól .
6) hantz: 1. A romaniai magyar civil szféra több képviselőjével beszelve az a benyomásom alakult ki, hogy meg sem próbálkoznak román (pl. állami) források felől érdeklődni, hanem egyből az Illyés Alapítványhoz fordulnak, noha sok esetben hazai alapítványok 'megfejése' sem lenne reménytelen. Mennyire általános ez a jelenség? Ha általános, akkor tervezik-e olyan szolgáltatás beindítását, amely a hazai pályázati lehetőségekről tájékoztatná az érintetteket?
V.L. A kérdés akár elismerésként is értelmezhető, mert azt is jelentheti, hogy az Illyés Közalapítványt sokan ismerik és egyre többek számára hozzáférhető. A határokon túl rendelkezésre álló egyéb forrásokat illetően a valóság nehezen megállapítható. Romániában például a romániai Kisebbségi Tanács pénzei -- elvileg - pályázhatók az EMKE és/vagy a Communitas Alapítvány útján, nem tudom, hogy ezek a lehetőségek mennyire közismertek. Magyar közösségi célokra fordítható jelentős tartalékok vagy többletforrások a szomszédos országokban sajnos nem jellemzőek, de -- a kivétel erősíti a szabályt alapon -- elképzelhető , hogy vannak kihasználatlan lehetőségek. Az Illyés Közalapítvány nem tervezi a kérdésben megfogalmazott szolgáltatás beindítását, de minden régió esetében szívesen támogatna olyan magyar szervezeteket, amelyek egyfajta pályázatfigyelő tevékenységet szakszerűen, megbízhatóan és folyamatosan, hosszú távon végeznek.
T.Z.: Meg tudom erősíteni a kérdező benyomását. Az én tapasztalatom is az (ez kiderül a hozzánk benyújtott űrlapokból is), hogy nem élünk az itthoni pályázási lehetőségekkel, pedig vannak ilyen keretek települési, de inkább megyei önkormányzati szinten, s minisztériumokban is. Nem beszélve az EU-projektekről. Valószínűnek tartom, hogy a pályázási kedv azért nagyobb az Illyésnél, mert itt magyarul lehet pályázni, nincsenek nyelvi akadályok, s már szokássá is vált itt pályázni. Ugyanakkor vonzerőt jelent az is, hogy sok pályázat kap támogatást nálunk. (pl. a tavalyi 2200-ból több mint 900). Azt is el kell mondanom, hogy az alkuratóriumi iroda számos esetben nyújt tanácsot más pályázati lehetőségről is olyan esetekben, amikor a pályázó szándéka nem egyezik a kiírásunkkal.
2. Az Illyés Alapítványnál elnyert pénzek sokszor nagy késéssel (a támogatott rendezvény lebonyolítása után) érnek el a címzettekhez. Tervezik-e ennek az időnek a lerövidítését, vagy egy előleg gyorsított folyósítását?
V.L.: A pénzek késedelmes megérkezésének több oka van, a kifárasztás szándéka nélkül rögtön felsorolnék néhányat, az előfordulás gyakoriságának sorrendjében: 1.) a támogatott pályázónak korábbi ügy kapcsán elszámolási kötelezettsége van, annak teljesítéséig az új támogatás nem folyósítható 2.) a hosszadalmas javaslattételi és döntéshozatali eljárásnak köszönhetően budapesti döntéshozatal késedelmesen születik, amennyiben az esemény időközben már megvalósult akkor a támogatás utólagosnak minősül, ez esetben a pályázónak el kell számolnia és csak utána folyósítható a támogatás 3.) a pályázó tévesen adja meg a számlaszámát, 4.) a közalapítványi iroda munkatársai tévesen kezelik a pályázó által helyesen megadott számlaszámot 5.) a külföldi bank egyszerűen visszaküldi a pénzt, vagy " ül a pénzen " stb.
Szóval rendkívül kellemetlen a pénzek csúszása, de a felelősséget minden konkrét ügy kapcsán külön kell vizsgálni. Sajnos egyre gyakoribb az olyan ügy amikor senkinek nem felróható ( alapítvány , pályázó ) a késedelem, csak valahogy az érintett pénzintézetek nem értenek szót egymással
( különösen 2001 szeptember 11 után, ugyanis az összes pénzintézeti utalás a szomszédos országokba amerikai pénzintézeti közvetítéssel történik.)
7) Kelemen Attila: Internetes tartalomfejlesztésre pályáznánk. A Transindexről van szó. Mit tanácsolnak?
V.L.: Azt hogy pályázzanak bátran. A tartalomfejlesztés még egy újszerű támogatási igény és forma, de adott esetben rendkívül hatékony kommunikációt jelenthet. Nem a kötelező udvariasság mondatja/íratja velem, de a Transindex jelenleg a legjobb erdélyi internetes újság.
T.Z.: Az internetes lapok, helyek megjelenése újdonságnak számít a hazai média-palettán, de már volt rá példa, hogy ilyen jellegű pályázatot támogatott a sajtó szaktestület.
8) f*******: Tervezik-e az Illyés strukturális "generálozását"?
V.L.: A határon túli magyar támogatási ügyek kezelése összességében megérett a " generálozásra " . 1.) Szemléletváltásra van szükség ( a határon túli támogatási feladatok alapfeladatok és nem az esetlegesség és a politikai széljárások függvényében kezelendő tiszteletbeli ügyek, 2.) Szerkezetváltásra van szükség ( az alapfeladatok ellátására alkalmas szervezeti háttér amely a határon túli támogatásokban a legnagyobb értéket tudja biztosítani: a kiszámíthatóságot 3.) a támogatási összegeket illetően nagyságrendváltásra van szükség ( a nagyságrendváltás fedezete a magyar gazdaságban bőven megvan, a magyar adófizetők megnyerése viszont a teljes nyilvánosság jegyében zajló hosszú és kitartó munkát igényel )
Az Illyés Közalapítvány több mint egy évtizednyi tapasztalatai mindenképpen hasznosíthatóak a fenti folyamatokban, ezen átalakulásnak maga az Illyés is részese kell legyen.
9) janosattila:
1. Tervezik-e, hogy egy komoly pályázati ellenőrző testület felállítását?
2. Tervezik-e egy átfogó alapítványi pályáztatási stratégia kidolgozását? -- gondolok itt például az uniós programokhoz hasonló stratégiákra.
3. Több pályázati kézikönyv szerint nem ajánlott ugyanattól a pályáztatótól folyamatosan támogatást kérni, ezzel ellentétben úgy tűnik, az Illyés támogatottjai mintegy 60%-ban, minden évben azonosak lennének. Nem gondolják, hogy valami rendszerhiba van?
4. Pályázók körében bevett szokás, hogy az ajánlólevelek afféle formaságok, amelyeket a pályázók írnak meg és csak aláíratják az ajánlóval. Tervezik ennek a rendszernek a megszüntetését?
5. Az IKA website-ján böngészve úgy tűnik, mintha a szaktestületi tagok (ők tesznek javaslatot döntésre) több esetben különböző pályázó szervezetek tagjai/vezetöi, ez a helyzet a sajtó szaktestületnél. Tervezik az így fennálló összeférhetetlenséget megszüntetni?
V.L.: 1) Igen , tervezzük ( lásd korábbi vonatkozó válaszomat ).
2) A támogatási stratégiákat elsősorban a határon túli magyar közösségek élethelyzete és támogatási igénye kell meghatározza.
3) A rendszerhiba azon utódállamokban van, amelyek az egyébként jelentős adókat befizető magyar
közösségeket nem támogatják a saját intézményrendszerük kialakításában és fenntartásában. ( lásd például felsőoktatás terén a Sapientia Alapítvány és két millió romániai magyar esetét a román állammal ). Ha ez a "rendszerhiba" nem volna, a magyarországi támogatás kiegészítő támogatás, laza ráadás volna és nem intézményi létszükséglet.
4) Magam is súlytalannak tartom az ajánlásokat, nem árt ,de gyakorlatilag nem is használ. Megszüntetni nem kívánjuk, de ajánlás hiánya miatt senkit nem utasít el a Kuratórium.
5) Valóban az a helyzet, hogy a javaslattevő szaktestületi tagok egyben támogatásra érdemes szervezetek képviselői is. A szaktestületi tagság értelemszerűen nem jelenthet szankciót, hiszen akkor egy szervezet sem jelölne képviselőket az Illyés testületeibe, így önmagukat zárnák ki a támogatásokból, ráadásul a különböző Illyés testületek szakmailag súlytalanná válnának. A szaktestületekben olyan szakemberekre van szükség akik valóban jól ismerik az adott területet, és nagyon kevés olyan szakember van aki valamilyen módon ne lenne érintett a közösségi munkákban, a különböző szervezeteknek nyújtott támogatásokban. A joggal elvárt tárgyilagosságot a természetes erőegyensúlyok és önkorlátozások révén lehet biztosítani, ezért is nagyon fontos , hogy az egyébként óhatatlan belterjességek elkerülése végett a testületek a teljes nyilvánosság előtt folytassák munkájukat, szembesíthetőek legyenek javaslataikkal. Szóval nem egyszerű a helyzet, de azért kezelhető. Az alkuratóriumi rendszert számos jogos és még több jogtalan kritika éri, egy biztos: ez a rendszer bebizonyította, hogy héthatáron átívelő módon képesek vagyunk közös célokat kitűzni és képesek vagyunk azokat közösen megvalósítani.
T.Z.: 3.) Ez valóban így van, azonban ennek oka jól kiolvasható előző válaszainkból. (Többször fölmerült az alapfeladat gondolata...) Az, hogy a támogatottak jelentős része évről-évre ismétlődik, azzal magyarázható, hogy kialakult egy stabilnak nevezhető civil intézményrendszeri szerkezet Erdélyben. Többek között ezen szervezetek működését és rendezvényeit hivatott támogatni a közalapítvány a már említett okok miatt. Ugyanakkor fokozott felelősség is ez a közalapítványnak, hiszen az Illyés az egyik legjelentősebb és legstabilabb forrás az említett szervezetek számára.
5.) Nem véletlen, hogy a szaktestületekben olyan emberek ülnek, akik az illető szakterület jó ismerői, sok esetben tevékeny résztvevői, akik bizonyították rátermettségüket, szakértelmüket. Ugyanakkor az említett támogatási adatokból kiderül, hogy nagyságrendekkel nagyobb számú szervezet, intézmény pályázata részesült pozitív elbírálásban, mint ahányan a szaktestületekben vannak, tehát alaptalan az a félelem, hogy "a saját malmukra hajtják a vizet".
10) ncsaba: Tisztelt Veress László, kedves Zoltán! Örömömre szolgál, ha már máshol egyre ritkábban találkozunk, legalább itt "cseveghetünk". Tudjuk, milyen botrány alakult ki az kolozsvári Állami Magyar Színház körül. A véleményeket nem szeretném itt minősíteni, megtettem már a Szabadságban. Kérdésem: az ÁMSZ-nak jogában áll pályázni az Illyés Alapítványnál? Ha igen, megtették? (A színház idei költségvetése 30%-al csökkent, ehhez hozzáadódik az inflációs ráta, imígyen a pénzügyi alapot igencsak megnyirbálták).
Másodsorban arra is kíváncsi lennék, az alapítvány mennyire tudja támogatni erdélyi írók esetleges könykiadási szándékát? Lehet-e pályázni erre? Ha igen, melyek a feltételek?
V.L.: 1) A kolozsvári állami színház szakmai támogatója elsősorban a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma. Tudomásom szerint a színház tevékenységét az Illyés Közalapítvány is támogatja (legutóbb színészlakások vásárlásával ), a részletekről Tibád Zoltán nyújthat tájékoztatást. A színház mint állami intézmény -- formai okokból -- csak a legkivételesebb esetekben pályázhat sikerrel az Illyéshez, ám a színház támogatását felvállaló magyar társadalmi szervezet pályázatának nincs formai akadálya.
2) Az erdélyi könyvkiadások támogatásának főszereplője szintén a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma. Az Illyés Közalapítvány kivételes jelleggel támogat nemzetpolitikai szempontból fontos könyveket, elsősorban történeti, szociológiai munkákat, tehát nem szépirodalmat. További tájékoztatás a kolozsvári Illyés titkárságtól nyerhető.
T.Z.: 1) 2001-ben a színházat is támogató Corvineum Alapítvány kapott működési támogatást, jelentősebb összeget úgy tudom, hogy a NKÖM-től kaptak, ahol létezik külön színházi alap. 1992 és 94 között az Illyés is támogatta a kolozsvári színházat (pl. autóbuszjavíttatás, 200. évforduló megünneplése)
2) Erdélyben a könyvkiadás-támogatást a Romániai Magyar Könyves Céh bonyolítja, amelynek Marosvásárhelyen van a székhelye. Oda kész, megszerkesztett kézirattal lehet pályázni.