A román civilek nyomására tartóztatták le Csibit?
B. B. E., S. Z. 2006. április 05. 15:04, utolsó frissítés: 14:25A hallgatás vége; a Csibi-Kurkó konfliktus kezdetei; vég nélküli perek és egyenlőtlen tanúkihallgatás.
A hétvégén a Csibi-ellenes „összefogás” három vezéralakjával, Szondy Zoltán újságíróval, Kurkó János György vállalkozóval és Ráduly Róbert csíkszeredai polgármesterrel is interjúkat készítettünk; a beszélgetéseket alább foglaltuk össze.
Miután két alkalommal is írtam róla a Hargita Népében, az ügy gyakorlatilag kipukkadt: az addig fejüket elfordító csíkiak rájöttek, hogy lehet erről beszélni – emlékezik vissza a 3 évvel ezelőtti eseményekre Szondy Zoltán. Miután Veress Róbert az Adevărultól két napot töltött Csíkban, elhíresztelte Bukarestben, hogy mik történnek. „Ezért meg is merem kockáztatni, hogy Csibit tulajdonképpen a román – nem romániai, a román – civil szféra nyomására tartóztatták le” – mondja Szondy.
„Sokat tettek Mircea Tomáék is és sokan mások. Ne felejtsük el azt sem, hogy ezt az ügyet Michael Guest, az Egyesült Államok bukaresti nagykövete és Jonathan Scheele EU-főbiztos is felkapta, több alkalommal felhívták Năstase akkori miniszterelnököt ezügyben. Én részemről
be is fejeztem volna azzal a történetet,
hogy megírtam a két cikket, azonban akkor már Csibi nem hagyott, s hajtóvadászatot indított ellenem. De amit nekem vétett (kétszeri zaklatás – szerk. megj.), úgy érzem, ezzel a két évvel bőségesen lerótta. Azért, hogy engem megveretett, amúgy sem kapott volna két évet. Hogy többnyire a szürke gazdaság terén tevékenykedett, az már nem a mi tisztünk. Ehhez mi kicsik vagyunk. Ha nem alázta volna meg az embereket, lehet, nem került volna soha rács mögé.
S ha valóban úgy gondolja, hogy barátok vagyunk, akkor azt a 2000 eurót legalább kifizethetné, amit én költöttem a perekre. Mert az ellenem indított rágalmazási perekben visszalépett, pedig tudom, hogy ha ítélet születhetett volna, biztos én nyerem meg, neki meg állnia kellett volna a perköltségeket” – így Szondy.
Pénzügyőrök segítettek eltüntetni a bizonyítékokat Csibi cégeinél?>>
Csibi István: hol van a nagy maffiózó, akiről önök írtak?>>
Kronológia: egy üzletember tündöklése, bukása és szabadulása>>
Csibi: ha belépnék a politikába, a Nagy-Románia Pártba lépnék be>>
Kurkó János, az egyik koronatanú beszámolója szerint a Csibivel való konfliktusa akkor kezdődött, amikor a neptunos üzletember érdekeltségi körébe tartozó, kétnyelvű Transzilván Figyelőtől megkeresték, és egy reklámszerződést ajánlottak fel neki. „Nemcsak tőlem, hanem Csíkszeredában más vállalkozóktól is kértek burkolt védelmi pénzt. Azért mondom, hogy burkolt, mert
sosem mondták azt, hogy kérek 2000 euró
védelmi pénzt, hanem azt mondták, hogy egy 2000 eurós reklámszerződést ajánlunk önnek. Azt is ajánljuk, hogy ezt jobb elfogadni, mint nem” – meséli Kurkó. A Fenyő Hotel részvényese fel is ajánlott 500 eurót szolgáltatásokban, de aztán azt visszamondta, amikor másnap arra kérték, hogy árusítsa a Transzilván Figyelőt a hotel recepcióján.
Ezután az üzletember, illetve élettársa ellen rágalomhadjárat indult az újság lapjain – Kurkóék összesen mintegy 25-27 pert nyertek meg a Transzilván Figyelő ellen. Ebben az időszakban ismeretlen tettesek két autóját is felgyújtották (egy harmadikat majdnem), megfenyegették a szüleit, bombariadó volt a hotelben.
Kurkó cáfolja, hogy a konfliktusnak valami közel lenne a hokicsapathoz: „Csibi, amikor támogatni akarta csapatot, támogathatta. Ő ’99-2000-ben visszavonult a támogatók közül, egy árva szót sem szólt, hogy miért. Amúgy pedig nem én vagyok a legfontosabb szponzora a hokicsapatnak, tehát nem logikus, hogy épp rajtam álljon bosszút”. Ami Csibi verzióját illeti, miszerint
ellene összefogtak a csíki üzletemberek,
és ki akarják csinálni, Kurkó így kommentálta: „marhaság. Az évek során a Btk. szinte minden passzusát kimerítették ő és emberei. Semmi, de semmi gazdasági érdekeltségünk nem volt. Nekünk nem fájt az a 10 millió euró feletti adócsalás, amivel a suceavai bíróságon vádolva van. Ez a központi és helyi költségvetésnek fájt. Nekünk az fájt, amikor megrágalmaztak, megfenyegettek, megvertek, felgyújtották autóink. Igen, összefogtunk, és léptünk.”
Ugyanígy szerinte nem érvényes az a feltételezés sem, hogy Csibit Verestóy Attila közbenjárására tartóztatták volna le: „nagyon egyszerű a dolog, 10 év terror után már Bukarestbe is eljutott a terror híre. Végre összeszedte magát az igazságszolgáltatás, és megpróbálta felgöngyölíteni az ügyet. Megjegyzem, nem sok sikerrel” – mondja. A vállalkozó szerint
a tanúk mintegy 60-70%-a vonta vissza
vallomását: ennek részben az az oka, hogy belefáradtak az ország különböző városaiban szétszórt, vég nélküli perekbe. Azonban van, akit megkerestek Csibi emberei, és mézes-mázas szavakkal vagy anyagiakkal bírták rá vallomásuk visszavonására.
"Többször is tapasztalnunk kellett, hogy mennyire atomizálják és helyezik teljesen tetszőleges módon az ország különböző részeire a tárgyalásokat. Ugyanakkor az ügyészség is gyengén működött ebben a kérdésben. Ezek után csak annyit tudok mondani, hogy a suceavai bíróság döntése csak hab a tortán. Az önkormányzat az elmúlt egy év és nyolc hónap alatt számos alkalommal állást foglalt ebben a kérdésben" – nyilatkozott Ráduly Róbert csíkszeredai polgármester, amikor Csibi szabadulásáról kérdeztük.
Ráduly szerint gondot okozott még, hogy az erőszak különböző formáit felölelő, tettlegességgel társuló bűncselekményekben a tanúk és sértett felek nem voltak megfelelőképpen összehangolva. Azáltal pedig, hogy több pert Suceavára helyeztek át, nagyon sokan
nem mennek el a tárgyalásokra.
A polgármester szerint azok, akik eddig kiálltak, ezután is így fognak cselekedni, azonban egyfajta szervezettség szükséges a hatékonyság érdekében.
„A küzdelem egyenlőtlen: múlt pénteken voltam Suceaván tanú az egyik perben, és ott is csak azt tudtam megtapasztalni, hogy a több tucat beidézett tanú és sértett fél közül csak ketten voltunk ott, míg akad olyan, aki nem járt el egyetlen kitűzött határidőre sem, hogy akár sértett félként, akár tanúként megtegyék a tanúvallomásukat.
Ez a tanúkihallgatás is egyenlőtlen volt, tudniillik az ügyészség nagyon gyengén szerepelt. A sértett félnek nem volt semmiféle képviselője, csak a vádlott ügyvédje tett fel kérdéseket, s emiatt kiforgathatták a tényeket. Így egyre kevesebb az esély egy igazságos, méltányos döntésre. Első pillanattól
rosszul vizsgázott az ügyészség:
amikor a gazdasági bűncselekmények kivizsgálása elindult, kötelező lett volna az összes, a holdudvarhoz tartozó cég zárolása. Ezt elmulasztották, így ezek az aktívumok és az adócsalás alapos gyanújával megszerzett ingatlanok és vagyon szépen, lassan „átmosódtak” más cégekbe, és azóta is csendesen termelik azt a pénzt, amellyel bárkit, tanút vagy ügyvédet, meg lehet vásárolni.”– mondja Ráduly.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!