Az m2 népszerûbb a Duna tévénél
S. G. 2003. április 23. 18:15, utolsó frissítés: 18:08A Duna TV úgy tartja, Erdélyben a legnézettebb adó, de az AGB nemzetközi nézettségmérõ cég adatai azt mutatják, hogy egész Romániára nézve az m2 vezet. A hazai #b#tévétop#/b#listát fej-fej mellett a Pro TV és az Antena1 vezeti.
A Duna TV helyett inkább az m2-t nézik
Mintegy egyharmadával kisebb volt tavaly õsszel a Duna TV nézettsége Magyar Televízió 2-es mûsoránál (m2) – derül ki a szerkesztõségünk birtokába jutott nézettségi toplistából. A listát 610, reprezentatív minta alapján kiválasztott romániai család mûszerrel mért tévénézési szokásai alapján a nemzetközi nézettségméréssel foglalkozó cég, az AGB állította össze. Az AGB a 200 ezernél nagyobb lakosságú romániai városok kábeltelevíziózási szokásait mérte 2002 szeptember 23. és december 22. között.
A nézettségi toplista egy mûsor vagy csatorna közönségének egy percre jutó átlagos számát (a nézettségmérési zsargonban ezt az adattípust AMR-nek rövidítik) veti össze. A három hónap adatait összehasonlítva kiderül, hogy az m2 egy mûsorpercét átlagosan 1236-on, a Duna TV-ét 742-en nézték. A 19-23 óra közötti fõmûsoridõben – mely a tévéadók számára azért kiemelten fontos, mert az erre a periódusra kért reklámok árát lehet a legmagasabbra emelni – az m2-t 3740-en, a Duna TV-t 2366-on nézték.
Hol áll a két csatorna a toplistán?
A toplistán 42 tévéadó szerepel, közöttük az m2 a 28. és a 39. hely között mozgott az Euronews, az RTL, a CNN és a Romantic TV társaságában. A Duna a 35. és a 42. pozíció között teljesített, általában a toplista utolsó tíz helyén levõ adók között szerepelt a Pro TV International, az Arte és az RTL2 között.
A nézettségi versenyt hol a Pro TV, hol az Antena1 vezette szeptember és december között, az elõbbi adó mûsorainak egy percét átlagosan 163 000-ren nézték. Az Antena1 egy percnyi mûsorára napszaktól függetlenül 143 515-ren voltak kíváncsiak. Fontos, hogy a fõmûsoridõt általában a Pro TV vezeti 450-460 ezres átlagos nézõszámmal.
Melyek voltak az ország legnépszerûbb mûsorai?
A nézettségmérés másik fontos mutatója a közönségarány, amit kifejezetten nem is ajánlott nézettségnek nevezni, hiszen azt fejezi ki, hogy egy pontosan meghatározott idõsávban az akkor tévénézõ közönségen belül a vizsgált tévéadó részesedése hány százalék. A reklámköltés szempontjából legértékesebb fõmûsoridõn a tévéadók a következõként osztoznak:
Pro TV 22.8%
Antena1 22.1%
Romania1 12.6%
Acasa TV 10.7%
Prima 8.1%
Összes többi adó 23.7%
2002 õszén a romániai televíziózás legnézettebb mûsora a Titanic címû film volt, melyet az Antena1 vetített, ezt 1 millió 270 656-on nézték, és 52,7%-os közönségarányt ért el. A nézettségi verseny szorosságára jellemzõ, hogy a két vezetõ adó közönségaránya csak tizedszázalékokban tér el egymástól. Figyelemre méltó, hogy az Antena1 öt mûsorával is bekerült a fõmûsoridõben legnézettebb adások közé, és ez a csatorna produkálja az egyetlen hír- és tájékoztatójellegû mûsort, az Observator nevû híradót, mely képes a toplistára kerülni (a 7. helyre).
Miért apró a nézettségi átlagérték?
A magyar nyelvû, kábelen fogható tévéadók kicsinek tûnõ nézettségi értékeire a mérési módszer ad magyarázatot: az AMR-mutató sztenderdizált érték, mely független az egyes mûsorok hosszától és idõpontjától. A nézettségméréssel foglalkozó cégek a sztenderdizáltságot úgy érik el, hogy a vizsgált mûsor percenként változó nagyságú közönségének a mûsor egy percére jutó átlagát kalkulálják.
Másrészt az AGB Data Research romániai leányvállalata az ismertetett toplistán a 200 ezernél nagyobb lélekszámú települések nézettségét méri, tehát ebbõl a minta tehát az ennnél kisebb városokban kábeltelevíziózó nézõkre nem reprezentatív. A teljes képhez hozzátartozik, hogy a Duna Televízió van több helyen jelen a kábeltévé-társaságok kínálatában, míg az m2 nem. Valószínûsíthetõ, de errõl számadat nem áll rendelkezésünkre, hogy a mértnél kisebb lakosságú településeken, kisvárosokban, falvakban a Duna a népszerûbb.
Hogyan mûködik a nézettségmérés?
A nézõmérõ rendszer több egyedi berendezésbõl áll. A televíziókészülékekbe illetve a mûholdas konverterekbe egy detektort szerel be a mérõcég, amely érzékeli a készülék be- illetve kikapcsolt állapotát, valamint az éppen nézett tv-csatornához tartozó frekvenciát. Ez a detektor áll összeköttetésben a tévé tetején elhelyezett kijelzõ egységgel, ezen állíthatják be a családok egy speciális távirányítóval, hogy melyikük tévézik éppen. A cég akkor tekinti egy csatorna nézõjének a rendszerbe bejelentkezett személyt, ha legalább 15 másodpercet tölt az adott csatorna nézésével, és mindaddig nézõnek számít, amíg ki nem jelentkezik a rendszerbõl.
A távirányítón 1-8-ig a számok egy-egy családtagot jelölnek. Minden családtagnak saját, egyéni nyomógombja van, amivel a tévénézés elejét és befejezését kell jeleznie. A negyedik berendezés a nézõmérõ, amely a nézettségi adatokat, vagyis a frekvencia alapján azonosított nézett csatornát, az azonosított nézõk sorszámát másodperc pontossággal tárolja. Az adatokat a készülék a mérésben résztvevõ 610 család lakásából éjszaka telefonvonalon küldi le a bukaresti központba.
Az AGB szakemberei ezután speciális szoftverek segítségével ellenõrzik az egyes csatornákon sugárzott mûsort. Erre azért van szükség, mert a háztartásoktól csak a nyers adatok érkeznek, de hogy épppen milyen program volt adásban egy adott idõpontban, azt külön egyeztetni kell. Így oldható meg az is, hogy a nézettségi adatok a csúszások ellenére összekapcsolhatók legyenek a valóságban látható mûsorral, illetve hogy akár olyan részletes mérést végezzenek, melyekkel a reklámügynökségek is felmérhetik, egyes reklámspotjaikra hányan voltak kíváncsiak.