Könyvkülönlegesség magyar premierrel
Szin Péter 2002. április 04. 11:58, utolsó frissítés: 11:58Mózes bar Képha szír nyelven író keleti egyházatya gondosan érvelő teremtéstörténet-kommentárjának eredetijét fél évezreden keresztül elveszettnek hitték. A kézirat a 20. században bukkant fel: modern kiadása magyarul készült először.
"Ma is sok különböző hely van a földön, melyek üresek, és sem emberek, sem angyalok nem lakják."
Úgy látszik, a magyar könyvkiadás kiválóan fordított, igényesen gondozott, szép kiállítású kötetekkel igyekszik pótolni mindazt a viszonylagos lemaradást, ami eddig a "keleti" alapművek megjelentetése körül tapasztalható volt. Tíz éve például újabb és újabb kiadást ér meg a Tao te King (Az út és az erény könyve) Weöres Sándor fordításában, Tőkei Ferenc prózafordításával és lábjegyzeteivel. A Kapujanincs átjáró (Kínai csan-buddhista példázatok) két kiadást ért meg a Helikon kiadónál. Ugyanilyen sikeres a Balassi Kiadó kínai versgyűjteményeket megjelentető füzetsorozata.
És akkor még nem is szóltunk az Atlantisz Kiadó nagyvállalkozásáról: hét kötetben jelentette meg a teljes Ezeregyéjszakát először magyar nyelven. Prileszky Csilla fordításáról pedig csak szuperlatívuszokban beszélhetünk, akárcsak Tótfalusi István remekléseiről (ő a mese- és történetgyűjtemény versbetéteit fordította az arab versmértékeknek megfelelően).
Az Ezeregyéjszaka első szövegei az idő tájt keletkezhettek, mikor a Tigris mellett fekvő Balad városában Mózes bar Képha megszületett. Tanulmányait szír nyelven, a város mellett fekvő Mar Sergios-kolostorban végezte, majd itt is vált keresztény szerzetessé. A kolostor a Krisztus természetéről folyó vitákban az 5. században élt konstantinápolyi pátriárka, Nestorios tételeit fogadta el. Nestorios szerint Krisztusban az emberi és az isteni természet teljes egészében megvan és meg is marad, olyan módon, hogy egyes tulajdonságok és cselekedetek emberi, míg mások az isteni természethez tartoznak.
451-ben a 4. egyetemes zsinat (a chalkedóni) eretneknek nyilvánította Nestoriost és nézeteit: a zsinat kimondta, Krisztus "két természetben, keveredés nélkül, változatlanul elismerendő..." Ez a végkövetkeztetés vezetett a monofizita (Krisztus egytermészetűségét valló) keleti egyházat Rómától való elszakadásához. Mózes bar Képha a szír monofizita egyház legjelentősebb írásmagyarázója, spekulatív teológiával, liturgiával, filozófiával foglalkozik.
Paradicsom-kommentárjában bar Képha a dialektikus módszert követi: felveti a kérdést, felsorolja és körbejárja az arra adható lehetséges válaszokat, bőségesen idézve szellemi elődei írásmagyarázataiból, majd saját álláspontja mellett igen logikusan, példákat adva érvel:
"Ez a Simon mágus a következő ellenvetést teszi. Az az Isten, aki Ádámot megformálta, gyenge. Hogy gyenge, azt onnan lehet tudni, hogy Ádám nem maradt meg olyannak, amilyennek Isten akarta. Erre mi azt mondjuk, hogy Ádám olyan maradt, amilyennek Isten, az ő Teremtője akarta, hogy maradjon. Azt akarta ugyanis, hogy Ádám önálló és szabad legyen (...) Valójában, ha Isten azt akarta volna, hogy Ádám önálló legyen, és Ádám nem maradt volna önálló, és nem maradt volna olyan, amilyennek Teremtője akarta, hanem ellentéte lett volna annak, amilyennek akarta, akkor helye volna ellenvetésednek."
Bar Képha okosan érvelő, gondos alapossággal megírt okfejtéseit olvasgatni nemcsak teológusok vagy az egyháztörténelem iránt érdeklődő kutatók számára érdekes. Esti olvasmánynak feltétlenül ajánlott: teljesen másról szól, mint ami az olvasók átlagnapjait jellemzi. Mondatai nyugodtak, de nem fennsőbbségesek: olyan teológus és filozófus mondatai ezek, aki biztos, kételymentes tudás birtokosa, és ezt olyan elegáns okfejtéssel képes elmondani, amely nemcsak meggyőz, de meg is nyugtat.
A kiadás érdekessége még, hogy Mózes bar Képha Paradicsom-kommentárja nem eredetiben, hanem latin fordításban jelent meg először 1569-ben. A szír eredetit több mint öt évszázadon keresztül elveszettnek hitték. Csak a 20. században bukkantak rá az eredeti szöveg egy kéziratos példányára a Harvard Egyetemen, majd több példány is felbukkant keleti kolostorokban. A kommentárnak viszont jelenleg a magyaron kívül más modern kiadása vagy fordítása nincs -- köszönet érte a művet szír eredetiből fordító Kövér Andrásnak, Lukács Ilonának és Pesthy Monikának.
Mózes bar Képha:
Paradicsom-kommentár
Magyar Könyvklub, 2001. A kötet megrendelhető az Erdélyi Magyar Könyvklub tél-tavaszi katalógusából.