A lándzsásfarkú fikász
Debreczeni Éva 2007. november 08. 10:36, utolsó frissítés: 10:24„Látod ott azt a kis ványadt langyos országot? Annak is te lehetsz a huncut kancsi elnöke, tied lesz a legtöbb hanta a világon” – újabb #b#antimese#/b# a csillagszemű juhászról.
A lándzsásfarkú fikász
Lett vón eccer egy nagycsőrű sirály, akinek rossz volt a természete meg az emésztése. Ahányszor csak böffentett, minden madárnak azt kellett mondani neki, hogy: Tónaludátusz. Mondták is szerte az országban, csak egyvalaki nem mondta: a lándzsásfarkú fikász. Meghallotta ezt a sirály, s maga elé toloncoltatta a fikászt.
– Mondd azonnal rögvest, hogy Tónaludátusz! – parancsolta a sirály, miközben hatalmasat böffentett, s a halak szerteszét röpültek a fogkövei közül.
– Visszauszátusz.
– Ne eztet mondjad, hanem hogy Tónaludátusz.
– Dehogy mondom.
– Na de mondjad.
– De nem. Azazhogy mégis mondom, de csak akkor, ha nekem adja az egészségit.
– Abból te nem eszel. Eriggy a pecsába.
De a fikász nem akart menni. Erre jöttek a darázsontók, s belévetették egy nagy, sötét pecsába. Ám a fikász nem ijedt meg, elővette a mutatóujját, s mingyárt kinn is volt az összes vizekbül. Akkoron megint is vitték a sirály elejibe.
– Most, hogy elküldtelek a pecsába, mondod-e már, hogy Tónaludátusz?
Dehogy mondom, csak ha nekem adja az egészségit. Különben nem félek én tíz pecsától se.
– Na akkor eriggy tíz pecsába – mondta a sirály, s úgy is lett.
A darázsontók belédobták egy sztriptízvárba. Ottan bent zenére kullogtak tíz válogatott kasszás pecsák. De a fikász nem ijedt meg, elévette furulyáját, s minutában elsütött néhány disznó viccet, nyomjában meg is táncoltatta őket.
Jön reggel az ugróbéka, benéz a kulcslyukon, s látja ám, hogy a fikász épp a dolgát végzi. Ezen fikarcot vágva, elcsudálkozék. De nem volt mit tenni-venni, vitték a darázsontók a lándzsásfarkú fikászt, mint egy lerágott csontot, ismételten a sirály elejibe.
– Mostmár voltál tíz pecsába, mondod-e, hogy Tónaludátusz vagy nem mondod?
– Nem mondom én, mer nem félek akár száz pecsátul se.
– Na eriggy akkor száz pecsába! – mondta patkánymérget éve a sirály, és még nagyobbat böffent.
A lándzsásfarkú fikászt most meg elvitték a darázsontók egy karavánfertály veremhez, ahol pediglen be voltak zárva száz pecsák egy rettenetes lábszag őrezgetésében. De a fikász nem ijedt meg most se. Felállította a verem előtt lándzsás farkát, ráakasztotta a ruháját, s amikor a száz pecsa ezt meglátta, mind tátva maradt a száz szájok. A fikász ennek nagyon hasznát is vette azonmód. Száz fokos hölgység állott a verem hónaljában, de innen is kikerekítette magát.
Akkor látta a sirály, hogy ez mán döfi, elvitte, oszt felrepült vele a nagyégbe és mondta:
– Nézz le, fikász! Látod ott a tengeren túl azt a retteneteskurvanagy meleg országot? Annak te lehetsz a tökfejű lámpás elnöke, oszt azt ronahod le, akit akarsz, tied lesz a legtöbb olaj a világon.
– Nem mondom biz én, csak ha az egészségit nekem adja.
Akkor tovább repültek.
– Látod-e ott lent azt a bazinagy hideg országot? Annak is te lehetsz a kunkori nyeszlett elnöke, tiéd lesz a legtöbb gáz a világon.
– Nem mondom biz én.
Még tovább repültek.
– Látod ott azt a kis ványadt langyos országot? Annak is te lehetsz a huncut kancsi elnöke, tied lesz a legtöbb hanta a világon, ha azt mondod nekem, hogy Tónaludátusz.
– Nem mondom biz én.
De mán látta a sirály, hogy ezzel nem tud se ződ, se lila ágra vergődni, már akkor le is szálltak, oszt mondja a sirály:
– Na, üssön kő, neked adom, ha nem is az egészségemet, de a feleségemet, ráadásul meg a fele orrszagomat, előbbit most, utóbbit postán megkapod.
Azzal előhuzigálta a sarokbul a feleségit, egy talpiglan szőke dugott libát, odanyomta a gigáját a fikász kezejibe:
– Vigyed, legyetek boldogok, s menjetek el ketten.
Úgy is tettek azonmód, a sirály szeme láttára, mire annak könyvbe lábadózott a szemeügye, egész kacsaúsztató lett körülötte.
– Tónaludátusz! rikkantotta erre a lándzsásfarkú fikász.
– Visszauszátusz! Na tűzz, madár, innen - böffent utolsót a sirály, miközben kiguvadt.
Erre mind szvitek lettek, azóta is.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!