„El kell fogadni, hogy egyesek sárga virágot, mások hagymát ültetnek”
K. A., S. Z. 2006. április 28. 18:34, utolsó frissítés: 18:12A kolozsvári Főtér átalakítása 5-6 millió euróba kerülhet, de #b#nem tudni, mikor lesz kész#/b#. Eugen Pănescu Planwerk-igazgatóval beszélgettünk.
Mit jelent az urbanisztika logikája szerint gondolkozni? Van-e ennek valamilyen filozófiája?
Eugen Pănescu: – Amikor urbanisztikában gondolkodsz, a legfontosabb annak a tudatosítása, hogy sosem dolgozol egyedül. Az építész mellett egy-egy projektben sok egyéb szakemberre van szükség, főleg szociológusokra és közgazdászokra.
Ugyanakkor tudatában kell legyünk annak, hogy ha olyan projektet akarunk létrehozni, melyet gyakorlatba is ültetnek, akkor elképzeléseinket egy bizonyos pillanattól kezdve döntően befolyásolja a helyi önkormányzat.
A Planwerk számos tervet dolgozott ki Kolozsvár különböző negyedeinek fejlesztésére. Ezek közül a monostori, illetve a város belvárosára irányuló elképzelés a legismertebb. Fel tudnád vázolni, milyen problémákkal küzködik a Monostor, illetve Kolozsvár belvárosa?
– Ez két igen különböző fejezet. A Monostoron egy általunk tipikusnak vélt részt vettünk szemügyre, ahol a legnagyobb problémát a közösségi tér minősége jelenti; észrevettük, hogy ki-ki érdekelt abban, hogy elkerítsen a tömbháza mellett egy kis területet, kitisztítsa és kis kertet csináljon ott.
Mi ezt a folyamatot bátorítanánk, szerintünk a lényeg az, hogy minél kevesebb „senki földje” létezzen, és a lakóközösségek vagy épp a lakók gondozzák ezeket a területeket. Legyenek kertecskék, befüvesített területek…
Probléma továbbá a Monostoron a tájékozódás az idegenek számára az eldugott ösvényeken, melyek ismerete nélkül nem lehet boldogulni. Más probléma a parkolók, játszóterek hiánya, ezenkívül ott, ahol ez lehetséges, egész földszinteket kellene egységesen ellátni külső bejárattal, a kis üzletek házilag készült betonlépcsőit kiiktatandó.
A Monostorral kapcsolatos vizsgálódásaink közben célunk volt, hogy tisztázzuk Kolozsvár néhány általánosabb problémáját is. A rendszerváltás után a monostori lakások 98%-a nagyon gyorsan, kevés pénzért és minden feltételek nélkül magánkézbe került, sok esetben olyan tulajdonosokhoz, akik nem tudják anyagilag fenntartani ezeket a lakrészeket.
Németországban ez másképp zajlott le: ott az épületeket felújították, berendezéseiket részben kicserélték, és csak ezután adták el. Nálunk nem ez történt, így az a helyzet áll elő, hogy a tömbházak állaga az államot nem érdekli, a lakások tulajdonosai viszont csak saját lakásukba hajlandóak pénzt fektetni.
Hol lehet beavatkozni?
– Ezt a tényállást kormányprogramokkal lehet megoldani; ilyen például a jelenleg futó hőszigetelési program.
Mi történik mondjuk 20-30 év múlva, amikor ezek a tömbházak, melyeket egyszerre építettek, egy időben mennek tönkre?
– Nem fognak összedőlni, ha erre gondolsz, de mindenképp elöregednek majd. Erre a problémára a lakónegyedeken kívül kell majd választ találni – új tömbháznegyedek építésével. Ezek azonban egyelőre csak spekulációk, a kérdéssel most még senki nem foglalkozik komolyan.
Visszatérve a monostori „kertesített” közös terekre, lesz-e valamilyen közös koncepció?
– Amikor valakinek felelősséget adsz, akkor a szabadság foka is meg kell növekedjen. És akkor el kell fogadni, hogy egyesek sárga virágot, mások hagymát ültetnek. Szerintem ez mindenképp sokkal közelebb áll a lakosok kívánalmaihoz, mintha egy nagyon szigorú területrendezési koncepciót erőltetnénk.
És mi a helyzet azokkal a gyanús kis üzletekkel, melyek ellepték a belvárost?
– Az urbanisztika nem helytettesítheti a koherens helyi gazdaságpolitikát. Ennek hiánya miatt jelenik meg a belvárosban a sok 39 ezer lejes bolt, bankfiók, second-hand és fast-food. Mert gyakorlatilag ez most a belváros, és nemcsak itt, hanem máshol is.
Ez a szegénység jele, de ez biztosan elmúlik, ahogy a belvárost fejleszteni kezdik. Minden lefestett homlokzat megemeli a helyiségek bérét, és a piac magától működésbe lép. Persze, ezt az önkormányzat serkentheti.
A forgalom kitiltása a belvárosból milyen hatással lesz erre a folyamatra?
– Az önkormányzat kérése az volt, hogy ne számoljunk hosszú és időigényes infrastrukturális beruházásokkal, hanem a jelenleg létező úthálózatot használjuk úgy, hogy a forgalom zökkenőmentesebbé tételével akár egy éven belül látható javulás legyen.
Ekkor merült fel a forgalom kiiktatásának lehetősége Kolozsvár főterének egy részéről. Ez elméletileg lehetséges – bár eddig senki nem próbálta. Veszélyt jelent az autósok fegyelmezetlensége: nem értik, hogy nem lehet éppen mindenhova autóval menni. Egyébként zöldhullám is lesz Kolozsváron; Kelet-Nyugat irányban összehangoljuk a stoplámpákat a Mărăsti-tértől a Monostorig.
A mindenütt kirakott reklámok is nagyon zavaróak…
– Ki kell dolgozni egy politikát a városközpontra, amely előírja, milyen anyagokat lehet felhasználni építkezéseken, hol lehet reklámozni, satöbbi. Erre egy jó példa – bár nem egyedüli – Nagyszeben. Itt eléggé komoly lépések történtek a történelmi központ érdekében. Például előírás, hogy a történelmi központban levő üzletek nem tehetnek ki reklámot a házak falára. Mindez elért a lakosság tudatába is, és most már ők sem közömbösek.
Kolozsváron is történtek ezirányban lépések: például már betiltották a bannereket. Ugyanakkor eltűntek a reklámok a diákművelődési ház oldaláról. Azonban a város iszonyúan sok időt vesztett, hogy 15 évig nem történt itt semmi.
Mikorra készül el a Főtér? És hogyan finanszírozzák majd?
– A Planwerk megnyerte a belváros rendezési tervére kiírt pályázatot; azt tudjuk, hogy a tervek mikorra készülnek el, de valószínűleg a polgármesteri hivatal tudja megválaszolni, hogy mikorra várható a megvalósítás. Legjobb esetben idén elkezdenek dolgozni, a munkálatok egész jövő évben folynak majd.
Becsléseink szerint mindez 5-6 millió euróba kerül majd, de ez csak becslés, a végső költségek attól függnek, hogy milyen technikai nehézségeink lesznek a gyakorlati megvalósítás során. A finanszírozást helyi költségvetésből, illetve kölcsönökből állják majd.
Mi Kolozsvár legnagyobb problémája?
– Kezdetben mi belvároson kívüli területeket vettünk szemügyre: úgy gondoltuk, hogy a belváros problémáit – a forgalmat, a központi irodahelyiségek hiányát – a külvárosok okozzák. Minden a belvárosba összpontosul, mert sehova nem lehet menni.
A város legnagyobb problémája a tervezés hiánya, illetve az, hogy még mindig jóváhagyják a kisléptékű fejlesztéseket. Ez káoszt eredményez. A problémák másik fő forrása a lakáshiány. Személyes véleményem szerint teljesen mesterségesen fenntartott árak működnek a kolozsvári ingatlanpiacon, melyek semmilyen kapcsolatban nem állnak a valósággal.
Az új negyedek rendben vannak urbanisztikai szempontból?
– Nehéz általánosítani. Általában azok a fejlesztések, amelyek előzetes koordonáció és tervezés nélkül, kisléptékben történtek, nem adnak okot örömre. Nagy új negyedek ugyanakkor még nem jelentek meg, nincsenek ilyen irányú tervek.
Helyre lehet hozni ezeket a hibákat?
Nem tudom, amit megépítettek, az marad. Lesz a városban néhány kellemetlen hely. További probléma, hogy a város úgy „robbant” szét, hogy azelőtt nem használta ki az összes, rendelkezésre álló területet, így a város sűrűsége is kívánnivalókat hagy maga után.
Ugyanakkor az ipari területek kezdenek újból vonzóvá lenni, egyes csarnokokat lebontanak – ezeket újra lehet gondolni. Fejlesztési potenciált jelentenek még a gyengébb minőségű, kis házakkal beépített területek a város valamikori szélein. Eléggé nagy a nyomás ezeknek a lebontására, irodaépületeket építenének helyükre. Azonban Kolozsváron egyelőre nincsenek kilátások egy üzleti negyed kialakulására valahol a belvárostól távolabb.
Hogyan fog Kolozsvár kinézni 20 év múlva?
– 20 év sok idő. A város annyira gyorsan és annyi irányba fejlődik, hogy beláthatatlan, mi lesz ennyi idő múlva. A reális tervezési időtartam 4 év, ez megfelel egy-egy önkormányzati ciklusnak.
Négy év?
– A lakosság nőni fog. 2-3 ezer lakás épül majd a következő években – sok függ az egyetemektől, hogy meddig nő a diákok száma. Még nem dőlt el, hogy Kolozsvárnak mint városnak mi lesz a profilja, ettől is sok minden függ. Az autópálya mindenképp pozitív változást, fejlődést hoz.
További terveitek?
– Készülünk a városrendezési tervek új generációjára, mert egyre közelebb az a pillanat, amikor a városok ezt kicserélik. Több ok miatt: a jelenlegi tervek már nem felelnek meg a valóságnak, vagy nem kínálnak megfelelő megoldásokat, vagy egyszerűen csak rosszul lettek megcsinálva.
Egy városrendezési terv mindenképp szükséges álláspontunk szerint, de sok helyzetben nem segít. Ugyanis egy ilyen terv kidolgozása két évbe telik, ezalatt az idő alatt pedig annyi minden történik, hogy mire elkészül, már idejétmúlt. Így mi gyorsabb és olcsóbb előtanulmányokat készítünk, melyek azonban már elég részletes képet adnak a város egészéről.
Az önkormányzatok nagy gondja a problémákra való reagálás. Folyton az események mögött kullognak ahelyett, hogy ők szabnák meg a történések irányát. Ha nincs átfogó városrendezési terv, akkor lehet, hogy nem is tűnik rossz ötletnek mondjuk a zöldövezetben levő városi strand helyére irodaházat építeni.
A közhiedelemmel ellentétben nem is a korrupció vagy a rosszakarat a döntő ilyen esetekben: a döntéshozóknak egyszerűen nem voltak megfelelő ismereteik a városról mint egészről a döntések meghozatalakor.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!