Körlevél a gyulafehérvári római katolikus érsektől
2006. április 13. 15:49, utolsó frissítés: 15:49Krisztusban Kedves Testvéreim és Híveim! Gyakran teszik fel a kérdést: Miért ünneplik külön a húsvétot románok és magyarok, keletiek és nyugatiak?
Kétszer támadt fel Krisztus? A kérdésre a bonyolult időszámítástan ad választ: a keleti és a nyugati húsvétszámítás eltérő hagyományt követ. De azt is mondhatjuk, hogy minden vasárnap húsvét van, mert ez a nap a feltámadás napja. Ezért tették át az újszövetség idején az „Úr napját" szombatról vasárnapra.
Minden vasárnap az Úr feltámadását ünnepeljük. De van húsvéti ünnepünk is, amely Krisztus feltámadásának főünnepe, keresztény hitünk központi hittétele. Ezen áll, vagy dől minden. Szent Pál apostol fogalmazta meg ezt a legvilágosabban a korintusi és minden idők híveinek, vagyis nekünk: „Ha tehát hirdetjük, hogy Krisztus feltámadt a halálból, hogyan állíthatják némelyek közületek, hogy nincs feltámadás? Ha nincs feltámadás, akkor Krisztus sem támadt fel. Ha pedig Krisztus nem támadt fel, nincs értelme a mi tanításunknak, s nincs értelme a ti hiteteknek sem. (…) De Krisztus feltámadt a halálból elsőként a halottak közül. Mivel egy ember idézte elő a halált, a halottak is egy ember révén támadnak fel. Amint ugyanis Ádámban mindenki meghal, úgy Krisztusban mindenki életre is kel." (1Kor 15, 12–14. 20–22)
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia imaévet hirdetett a nemzet lelki megújulásáért. Ehhez csatlakoztak a határon túli magyar katolikusok velünk – erdélyiekkel – együtt, de csatlakoztak protestánsok és – a magyarokon kívül – más nemzetek is. Minden keresztény és minden nemzet rászorul a lelki megújulásra, amelynek alapja húsvéti hitünk.
Az imaév magába foglalja a nándorfehérvári győzelem 550. évfordulóját is. 1456-ban Hunyadi János hadvezér és Kapisztrán Szent János vezetésével a keresztény seregek fényes győzelmet arattak az Európát fenyegető török hódítók fölött. Ma sem változott a helyezet: meg kell menteni a keresztény Európát, amelynek mi is részei vagyunk. A lelki megújulás célja éppen ez: ha minden európai keresztény nép megújulna húsvéti hitében, egész Európa megújulna. Kezdjük hát a saját portánkon, önmagunkon. Éljük meg keresztény hitünket a családban, az iskolában, a munkahelyen, a társadalomban és a politikában, akkor már hozzájárultunk ahhoz, hogy Európa keresztény maradjon, illetve megújuljon kereszténységében.
Az imaév másik jelentős évfordulója az 1956-os magyar szabadságharc. A keresztény ember benső szabadságát külsőleg is meg akarja élni. Az igazi szabadságot a krisztusi megváltás hozta: „Most azonban felszabadultatok a bűn alól, és Isten szolgái lettetek" (Róm 6, 22). Egyházunk meghirdeti a keresztény társadalom elveit (az egyház szociális tanítása), de nem nyújthat kész mintát a demokrácia számára. A keresztény társadalom felépítése, az igazi demokrácia megvalósítása szintén az Egyház feladata, de nem papjaiban, hanem társadalmi szerepet vállaló híveiben. Ezért kérjük mindig híveinket, hogy vegyenek részt a szavazásokon, és mindig olyan személyekre szavazzanak, akikről tudják, hogy egyházukat és nemzetüket szolgálják.
Ebben az esztendőben a főegyházmegyénk ezeréves fennállásának jubileumára (2009) készített ötéves pasztorális tervben a második évet éljük, melynek témája a megtérés. Falinaptárunkon is szerepel: életünk árnyoldalai Isten szeretetének fényében. A nagyböjti szent idő nagyon alkalmas volt arra, hogy komoly lelkiismeretvizsgálatot tartsunk. Megvizsgáltuk keresztény életünk árnyoldalait, és kerestük a megoldást. Egyházunk öt parancsában szerepel a húsvéti szentgyónás és szentáldozás is. De ez a minimum. Aki nem akar lelkileg éhen halni, legalább egy évben egyszer szentségekhez járul. Az Úr Jézus azért alapította a szentségeket, hogy elesett emberi természetünknek a szentségi kegyelemmel segítsen megélni keresztény hivatásunkat. Erre a segítségre mindig rászorulunk, nem csak egyszer egy évben.
Szent Pál szavait kiáltom oda Nektek, Testvéreim: „Újuljatok meg gondolkodástok szellemében, s öltsétek magatokra az új embert, aki az Isten szerint igazságosságban és az igazság szentségében alkotott teremtmény" (Ef 4, 24). Énekeljük boldogan minden keresztény Testvérünkkel: „Krisztus feltámadott! Szűnjetek már bánatok! Ti is nyomán járjatok, feltámadást várjatok! Feltámadt Krisztus!" (DU 107, 3).
Kegyelemteljes húsvéti ünnepeket kívánok minden kedves Testvéremnek és minden jóakaratú embernek!