Egész hétre jöttek, napi pár százezerből megúszták a Félsziget-látogatók
szerk. 2006. január 09. 14:26, utolsó frissítés: 14:04A fesztiválozók iskolázottak és módosak – itt a tavalyi Félszigeten készült szociológiai felmérés eredménye.
A Magyarországon Gábor Kálmán nevével fémjelzett Ifjúságkutató Csoport több éve rendszeresen vizsgálja a többnyire fiatalok által látogatott fesztiválokat.
Mivel a médiában korábban a Sziget Fesztivált drogosok, bűnözők, szakadtak gyülekezőhelyeként ábrázolták, a szociológus nagy feltűnést keltett a kilencvenes években, amikor azt állította: a Sziget Fesztivál a középosztály szigete, látogatói iskolázott, nyitott és fogyasztói státusszal rendelkező fiatalok.
Korábban lapunknak adott tavalyi interjújában Gábor többek közt a fiatalok korai önállósodásáról és kitolódó tanulmányi időről, civil öntudatról beszél, valamint arról, hogy ők egyre inkább képesek válogatni azon lehetőségek közül, amit lapáton odahány eléjük a fogyasztói ipar.
Bár a beszélgetésünk idején még nem lehetett tudni a 2005-ös Félsziget Fesztiválon végzett kutatás eredményeit, a munkacsoportban is résztvevő szociológus szerint a magyarországi (és nemzetközi) trendek Marosvásárhelyen is észrevehetőek. A felmérés főbb eredményei közül szemelgettünk.
Nagyvárosi, jómódú fiatalok
A 2005-ös Félsziget Fesztivál résztvevőinek csaknem kétharmada (65%) tanulmányokat folytat, közel egynegyede (20%) dolgozik, 14% dolgozik és tanul, a munkanélküliek és inaktívak aránya 1%. A diákok többsége (65%) egyetemen tanul, 23% elméleti líceumba jár.
Ennek megfelelően a résztvevők fiatalok: közel felük 20-24 éves, a 15-19 évesek a félszigetelők 30%-át teszik ki. A 25 évesnél idősebbek alig 21%-ot tesznek ki. Elsősorban megyeszékhelyekről érkeznek (53%), a résztvevőknek csak 14%-a jön falusi környezetből.
Kiderült, hogy a Félsziget-lakók családjai lényegesen iskolázottabbak az országos átlaghoz képest, a szülők pedig elsősorban szellemi foglalkozásúak. A családok havi átlagjövedelme mintegy 16 700 000 ROL - ez az összeg meghaladja az országos átlagértéket, így a Félsziget-látogatók többsége középosztálybeli.
Pár százezer lejt költenek naponta
A megkérdezettek több, mint kétharmada (72%) rendelkezik olyan pénzösszeggel, mellyel önállóan gazdálkodik - erre átlagban 16 éves koruktól számíthatnak. Közel egyharmaduknak (28%) a szüleiktől származik a zsebpénzük, 41% saját forrásaiból gazdálkodik.
Utóbbiak átlagosan 6 millió közüli összeget költhetnek el havonta - a szülői források átlagban 3 millió ROL-t jelentenek. Annak van a legkevesebb pénze, aki mindkét forrásból gazdálkodik: átlagban kevesebb, mint 2 és fél millió.
Ami a fesztivál ideje alatti kiadásokat illeti, a résztvevők 34%-a 100-200 ezer lej között költ naponta, 23% kevesebb, mint 100 000 lejből megússza (ehhez képest egy pohár sör 20-25 ezer lej volt a tavalyi fesztiválon).
Barátokkal érkeznek, egész hétre
A résztvevők számára általában nem pár napos kiruccanás a fesztivál: a megkérdezettek nagyobb része (78%) hetijegyet vásárolt, a résztvevők mintegy 87%-a barátokkal érkezik, barátjával/barátnőjével 26% - a nőtlenek vagy hajadonok aránya 93%.
A fiatalok nagy többsége bulizni (27%), szórakozni (21%), illetve a koncertekért ment el a fesztiválra. A legvonzóbb helyszínek így a színpadok (31%), amit a Víkend-telepi strand követ látogatottságban (30%). A teraszok, kocsmák stb. összesen mintegy 13%-ot vonzanak.
Ami a zenei ízlést illeti, a rock a kedvenc: 28%-al vezet, a d'n'b és blues 8-8%-ot kapott, ezután a black metal következik - érdekes, hogy a "más irányzat" kategóriát a válaszadók 25%-a jelölte meg.
A higiénia és a többi résztvevő is fontos
Az alternatív szálláshelyek (vagyis kemping, szálloda) léte a résztvevők többségének nem vagy kevésbé fontos – ehhez hasonlóan vélekednek a civil szervezetekről, kulturális és művészeti kínálatról. A fiatalok 77%-a tartja nagyon fontosnak a higiéniát - a Félszigetes körülményekkel 40% inkább elégedetlen, 23,7% pedig teljesen elégedetlen. Ugyanakkor a kényelmet biztosító szolgáltatásokkal a megkérdezettek 11%-a teljesen elégedett, további 50% inkább elégedett.
A résztvevők túlnyomó része elégedett az árakkal, az elégedetlenek aránya 38% körüli - határozott véleményekben viszont az elégedetlenek dominálnak (17,6%). A félszigetelők mintegy 28%-ának nagyon fontos, 38%-ának pedig eléggé fontos, hogy kik járnak a Félsziget Fesztiválra - a 2005-ös évben nagy mértékben elégedettek is voltak a résztvevőkkel.
Túlnyomó részük évek óta visszajár
A helyszín a fiatalok nagy többségének fontos - több mint 90%-ban teljesen vagy inkább elégedettek is a marosvásárhelyi Félszigettel. Azt kiemelten fontosnak tartják, hogy strand is van a Fesztiválon.
A 2005-ös Félsziget Fesztivál résztvevőinek tekintélyes része visszatérő vendég: 71%-uk 2004-ben is itt bulizott, 38%-uk pedig már 2003-ban is volt itt. A visszatérők valamivel több, mint egyharmada érzi úgy, hogy a Félsziget légköre nem változott, és mindössze 6% gondolja, hogy a rendezvény hangulata hátrányára változott.
Kérdésünkre a kutatók elmondták: azt ugyan nem vizsgálták, hogy mennyire zavaró az, hogy a strand nem része kimondottan a Félsziget Fesztiválnak - az biztos, hogy délelőtt a koncertek kezdete előtt a résztvevők nagy része fürdőzik, így a fesztivál tere illetve a víkendtelep a félszigetelők számára valószínűleg nem különül el szigorúan.
A látogatók számára a Félsziget változatlanul jó vagy egyre jobb hely az ismerkedésre, a lazításra, más életstílusok kipróbálására (52%). A visszatérők egyharmada tekinti úgy, hogy a Félsziget olyan hely, amely egyre heterogénebbé válik, míg a válaszadók szerint ez nem változott.
A többséget a politika nem érdekli
A politika a résztvevők mintegy 40%-át érdekli, de mindössze 15-20% szimpatizál valamilyen politikai formációval itthon vagy Magyarországon. A szimpatizánsok kis száma miatt az eloszlások nem reprezentatívak, de talán annyi elmondható, hogy itthon az RMDSZ, magyarországi viszonylatban a Fidesz-MPSZ vezeti a listát.
Fotók: Soós Róbert, Félsziget 2005
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!