Az EMTE csapatának tagjai válaszolnak
kérdeztek a disputázók 2001. október 23. 13:08, utolsó frissítés: 13:08"Az oktatás beindulásával kevesebb pénz jut fejlesztésekre (...) Több szak esetében a végleges akkreditációig az államvizsga nyelve kérdéses (...) Szerintünk az nem baj, ha minél több magyar fiatalnak lesz egyetemi diplomája."
A disputázók kérdéseire válaszolnak: Farkas Emőd, a Sapientia Alapítvány irodavezetője, Hauer Melinda, az EMTE egyetemi főtitkára, Sántha Attila, az egyetem PR-menedzsere és Tonk Márton, a Sapientia Alapítvány tanulmányi koordinátora.
forward:
Urak, hölgyek!
Kezdjük egy kényes kérdéssel. Azt hallottam barátom fiától, hogy a most induló csíkszeredai karokon csalás történt a felvételin. Állítólag az alkalmazott vizsgáztatási módszer nagy mértékben eltért attól, amit a felvételi tájékoztatókban előzetesen az EMTE meghirdetett. Igaz ez? Kérem, nyugtassanak meg, hogy nem, mert fájó lenne, ha kiderülne, hogy a mindannyiunk által annyira akart, várt tanintézmény bal lábbal kezdjen.
Válasz:
A kérdés megválaszolása valóban kényes lenne, ha benne csalást kellene leplezgetni. Amire a kétségtelenül jóhiszemű kérdés információtartalma utal, az az, hogy a csíkszeredai vidékfejlesztés szakon a felvételire jelentkezők értékelésének (azaz a bejutók megállapításának) módszere eltért az előzetesen kiadott Felvételi Tájékoztatóban foglaltaktól.
Ez a tény, ha keményebb kritikával/önkritikával élünk, akár hibának is tekinthető, bár hatásfokát tekintve inkább jótékony hatású. A betöltendő helyek számának -- a nagyszámú jelentkezőre való tekintettel történő -- utólagos növelése, valamint (való igaz) a szóbeli képességvizsga eredményeinek utólagos eltörlése, s a kizárólag az érettségi átlagon alapuló rangsorolás azt eredményezte, hogy ma a csíkszeredai karokon ennyivel nagyobb az induló EMTE hallgatói létszáma.
A szóbeli vizsgán ugyanis oly magas (8,50 fölötti) érettségi általánossal rendelkező felvételizők estek ki, hogy az EMTE Szenátusa úgy döntött, nem engedhetjük meg magunknak e diákok elvesztését.
A "csalás" vádjával nehéz vitatkozni, főleg abban az esetben, ha az információ-forrásnak ez meggyőződése. (Itt most nyilván nem a kérdezőről van szó.) Ennek szellemében mi is egy meggyőződéssel zárunk: a vidékfejlesztés szak 25 meghirdetett helyére 211 felvételiző jelentkezett, ilyen körülmények között 56 diákot vettünk fel. Lehet, hogy az eljárás módja -- sportból vett szakkifejezéssel élve -- "nem pontozható a művészi teljesítményre nézve", ám hogy alapját tekintve a csaláshoz áll-e a legközelebb, azt ki-ki maga -- meggyőződése alapján -- döntse el.
belekotyogo:
Hogyan használja fel az EMTE a magyar állami költségvetési támogatást, azt a bizonyos 2 milliárd Ft-ot?
Konkrétan:
1. Mire használta fel a 2000 évi keretet (lebontva költségtípusokra és helyszínekre)?
2. Mit tervez a 2001, illetve a 2002-es keretből (szintén lebontva költségtípusokra és helyszínekre)?
3. Milyen egyéb pénzügyi forrásokra alapozott az egyetem működése, a magyar állami támogatáson kívül?
4. Létezik-e ösztöndíjprogram, amelyet az egyetem koordinál és milyen pénzügyi forrásokra alapoz?
Válasz:
1-2. A 2000-es és 2001-es évben sikerült végrehajtanunk nélkülözhetetlen ingatlanfejlesztéseket, előkészítenünk az EMTE indulását és biztosítanunk a majdani egységes egyetemi hálózatba integrálódó Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) működését. Így Kolozsváron a Bocskai-házat, Csíkszeredában a volt Hargita Szállót vásároltuk meg és alakítottuk át, Nagyváradon a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Székházát és az Arany János Kollégiumot építette át és bővítette a tetőtér kialakításával oktatási-kollégiumi célra a Partiumi Keresztény Egyetem. Marosvásárhelyen egy campus építését kezdtük el, társultunk egy tanári lakásokként hasznosítandó kollégium létrehozásába. Nagyváradon folyamatban van az Arany János Kollégium új szárnyának felépítése, amely magába foglalja a tanári lakások számára szolgáló részt is.
A kétmilliárd forint támogatás tételeinek az árvízi elvonásokkal történt csökkentése után a 2000. évi keretből 1,876 millió forintot, míg a 2001. évi keretből 2001. augusztus 31.-ig 1,118 millió forintot használtunk fel. Helyszínek és költségtípusok szerint, százalékban ez így néz ki:
Az oktatás beindulásával kevesebb pénz jut fejlesztésekre. 2001 végén, 2002-ben folytatódik a marosvásárhelyi campus építése, Kolozsváron pedig egy központi (kötelespéldányos) egyetemi könyvtárat hozunk létre (ingatlanvásárlás vagy építés és fejlesztések). Hamar rá kellett jönnünk, hogy az évi kétmilliárd forint nagyon kevés. Összehasonlítva, egy magyarországi közepes egyetem költségvetése évi húszmillárd forint.
3. A szűkös költségvetés kényszere alatt (is) támogatók után néztünk. Egyik legnagyobb eredményünk -- ez most először kap nyilvánosságot -- a Magyar Postával kötött együttműködési megállapodásunk, mely szerint a posta ösztöndíjakat, szakmai támogatást ajánl fel, valamint adományoz a négy egyetemi központunknak -- figyelem! -- négy szuperszámítógépet kb. tízmillió forint értékben, olyat, amelyből Magyarországon összesen 16 darab található. További cégek támogatását szeretnénk elnyerni, különféle szolgáltatásokat nyújtani, nyilvánvalóan pénzért.
Emellett számítunk az erdélyi magyarság támogatására is, az ezzel kapcsolatos programjaink november folyamán indulnak be. Ezzel párhuzamosan fut a magyarországi és nyugati kistámogatók megszólítása. Végül pedig, de talán elsősorban, be szeretnénk épülni az európai egyetemek közösségébe és hozzájutni az európai felsőoktatási támogatásokhoz. Mint kisebbségi egyetemnek, az interkulturalitás jelszava alatt minden esélyünk megvan arra, hogy pályázatainkat kedvezően bírálják el -- ehhez kell hozzáadnunk a minőségi oktatást, és már nyert ügyünk van.
4. Közhellyel (és képzavarral) élve, ösztöndíjpályázatainktól hangos a sajtó. Fiókszervezetünk, a Kutatási Programok Intézete most hirdetett meg pályázatot doktori és kutatói ösztöndíjra, valamint felvételit szakkollégiumba. Mindezen támogatások célja, hogy elsősorban az EMTE számára szerezzünk oktatókat és kutatókat, de nem zárkózunk el más egyetemek magyar tanárai és diákjai támogatásától sem. Elvégre a cél közös, és mindannyian az erdélyi magyarság versenyképességének erősítésén dolgozunk.
Érdemes rámenni honlapunkra, a www.emte.ro-ra, ahol a pályázatokkal kapcsolatos összes információ megtalálható. Csak emlékeztetőül: 2001 elején 47 doktori ösztöndíjat, 22 csoportos és 17 egyéni kutatói támogatást ítéltünk meg.
A pénz az évi kétmilliárdos magyar költségvetési támogatásból származik -- ezt azzal lehet magyarázni, hogy a kutatások az EMTE szárnyai alatt futnak, és hozzájárulnak egyetemünk hírnevének megalapozásához, valamint az egyetemen számítunk az ösztöndíjas PhD-hallgatók munkájára is.
Tervünk az, hogy a KPI szolgáltatásai és az ott folyó kutatások egy idő után pénzt hozzanak, vagy legalább azt szeretnénk elérni, hogy cégek vagy magánszemélyek egy-egy kutatói ösztöndíjat támogassanak.
barcasagi (Géczi Levente):
Tisztelettel üdvözlöm az EMTE csapatát!
Kérdések:
1.Mi az elképzelése az EMTE vezetősegenek Kolozsvárral kapcsolatosan?
2. Veszelyeztetik-e Kolozsvár primátusát az erdélyi magyar oktatásban az EMTE tervei?
3. Mi az EMTE véleménye a BBTE jogász és közgazdász képzéséről? Próbál-e valamilyen
segítő képzést nyújtani e téren?
4. Melyek az EMTE nemzetközi, főleg európai kilátásai?
Válasz:
1. Az EMTE felépítésében, fejlesztési stratégiájában Kolozsvár a kezdet kezdetétől kettős szereppel rendelkezik. Egyfelől -- az egyetemszervezési koncepció és a mindennapos gyakorlat alapján -- itt található az EMTE Rektori Hivatala és adminisztratív központja. Ugyanakkor (Marosvásárhely, Csíkszereda és Nagyvárad mellett) Kolozsvár jelenti az EMTE négy oktatási helyszínének egyikét.
Az idei évben itt azért nem indultak szakok, mert a Sapientia/EMTE vezetősége úgy gondolta, hogy az erőket azokra az oktatási helyszínekre kell összpontosítani, ahol az oktatási feltételek kialakítását az alapoktól kell kezdeni (lásd pl. Csíkszereda). 2002 őszén -- amennyiben azt az Akkreditációs Bizottság is úgy akarja -- Kolozsváron is elindul az EMTE keretében zajló oktatás a következő szakokon: környezettudomány, audiovizuális kommunikáció, zene.
2. Amint az a fentiekből is kitűnik, az EMTE nem veszélyezteti Kolozsvár primátusát az erdélyi magyar felsőoktatásban. Bár, ha nem kisebbség-, hanem oktatás-politikai szemszögből közelítjük meg a kérdést, talán nem is ártana egy kisebbfajta konkurrencia...
3. A magyar nyelvű jogász- és közgazdász-képzés terén a Sapientia Alapítvány már a tavalyi év folyamán is megpróbált segítséget nyújtani az akkor elindított szakkollégiumi programok révén. Ezek a programok az idei évre, mondhatni "kinőtték magukat", intézményesültek. A Sapientia -- Kutatási Programok intézete e hónap folyamán hirdette meg a felvételit a Jogtudományi-, valamint Közgazdaságtudományi Szakkollégium 3 éves képzési programjainak 15-15 helyére.
A Sapientia által felvállalt szakkollégiumi oktatás a BBTE-n (vagy egyéb felsőoktatási intézményben) zajló jogász- és közgazdász-képzés magyar nyelvű kiegészítését jelenti, éppen ezért a felvételt II. és III. éves jog- és közgazdaságtudományi hallgatók pályázhatják meg.
4. Az EMTE természetesen integrálódni szeretne az európai felsőoktatási hálózatba, illetve annak intézményeibe. Ennek érdekében az első lépéseket az egyetem menedzsmentje meg is tette, például éppen ebben a hónapban kérvényeztük a magyarországi egyetemek szövetségébe való felvételünket, melyen keresztül számos nyugat-európai fórum is közelebb kerül az EMTE-hez.
tinti:
Milyen nyelven államvizsgázunk majd 4 év elteltével, és hol?
Válasz:
A tanulmányok befejezése után egy olyan egyetemen kell államvizsgázni, ahol az illető (vagy hasonló) szak akkreditálva van. Az államvizsga nyelve magyar azokon a szakokon, ahol létezik hasonló magyar nyelvű akkreditált szak. A többi szak esetében a végleges akkreditációig az államvizsga nyelve kérdéses.
Bang Boom Bang:
1. Az elkövetkező két-három évre milyen szakok indítását tervezik?
2. Lesz-e rá mód, vagy egyáltalán felmerült-e, hogy nem csak romániai magyarok, hanem "határon túliak" is tanuljanak az EMTE-n?
Válasz:
1. A fent említett, Kolozsváron indítandó szakok mellett az EMTE fejlesztési stratégiájában szerepel még egy kertészettudományi távképzés letelepítése (a jelenleg Nyárádszeredában működő kertészettudományi távoktatásról van szó), valamint a csíkszeredai mérnöki szakok elindítása. A távlati fejlesztés tekintetében a további szakok indítását, valamint azok mibenlétét az EMTE átfogó oktatás-fejlesztési tanulmányok és elemzések eredményeitől teszi függővé.
2. Már hónapokkal ezelőtt (még a felvételik meghirdetése előtt) felmerült annak a gondolata, hogy az EMTE-n határon túli diákok is tanuljanak. Az egyetem vezetősége itt elsősorban a Románián kívülről származó magyar anyanyelvű diákok felvételére gondolt, bár természetesen felvételizhetett volna bárki, aki a magyar nyelvet kellőképpen ismeri.
Sajnos, ezeket a terveket egy jelenleg érvényben lévő kormányrendelet hiúsította meg, melynek értelmében a végleges akkreditációval nem rendelkező egyetemek kizárólag román állampolgárokat vehetnek fel az ideiglenes működési engedéllyel rendelkező képzési formák hallgatói közé. Amennyiben az említett rendelet érvényben marad, a határon túli diákok felvétele legközelebb hét év múlva válik lehetővé.
Egyede:
Az a cucc, hogy ha az EMTE csak arra lesz jó, hogy több diplomát állítanak ki a magyar fiataloknak, illetve azoknak, akik nem tudtak jobb helyre bejutni, akkor nem lesz jó belőle. A kolozsvári campusz megindítását pedig nem látom jónak, mert az veszélyezteti a BBTE magyar szakjait, jobb lenne az EMTE-re költött pénzből a már meglevő magyar karokat fejleszteni, jobbítani a BBTE-n. Amúgy üdvözlöm az elképzelést.
Válasz:
1. Szerintünk az nem baj, ha minél több magyar fiatalnak lesz egyetemi diplomája. Korunk egyik jellemzője a felsőoktatás expanziója, vagyis az a jelenség, hogy egyre több ember vesz részt valamilyen felsőfokú képzésben, jut főiskolai vagy egyetemi diplomához. Reméljük -- és erre már az első felvételi feljogosít -- hogy nem csak azok jönnek majd az EMTE-re tanulni, akik máshová nem jutottak be. Máris sok fiatal van, aki egyenesen hozzánk felvételizett, olyanok is akadnak, akik több lehetőség közül választották az EMTE-t.
2. Szándékaink szerint a kolozsvári szakok nem "veszélyeztetni", hanem kiegészíteni fogják a BBTE magyar szakjain folyó oktatást. Elképzelésünk szerint Kolozsváron olyan szakterületeken kapnak a diákok színvonalas, magyar tannyelvű képzést, amelyeken máshol nincs erre lehetőségük.
Busongó Ámor:
Mekkora egy egyetemi tanár fizetése?
Válasz:
Az egyetemi tanárok (professzorok) fizetése a szolgálati idő, illetve tudományos tevékenység függvényében 9-11 millió lej között változhat.
Árus Zsolt:
1. Miért Universitatea Sapientia az egyetem hivatalos neve?
2. Akkor pedig miért nevezik magyarul EMTE-nek?
3. Komolyan gondolják, hogy Kolozsváron is karokat indítsanak?
4. Ha igen, ennek mi az értelme?
Válasz:
1. Mert az Erdélyi Magyar Tudományegyetem elnevezés nem nyerte el az akkreditációs bizottság tetszését, és nem lett volna értelme emiatt veszélyeztetni az ideiglenes működési engedély megszerzésének folyamatát.
2. Mert nekünk viszont az EMTE jobban tetszik, és többet mond, mint a Sapientia.
3. A legkomolyabban.
4. Kolozsvár hagyománnyal rendelkező szellemi központ, itt minden szempontból adottak a feltételek olyan szakok beindításához is, amelyek még sehol nem működnek, pedig igény lenne rájuk. Ezen kívül a kolozsvári kar jól kiegészíti a másik három pillért, adott a lehetőség arra, hogy egy egyetem keretében mind a négy helyszínnek meglegyen az eltérő profilja.
f.......a:
1. Mi az EMTE stratégiája?
2. Hány diákot támogat a Sapientia, hogy külföldön különböző intézményekben intezménymanagementtel-egyetemmanagementtel kapcsolatos kurzusokat hallgassanak?
3. Az EMTE jelenlegi vezetőségének tartottak-e már egyetemmanagementtel kapcsolatos előadásokat?
4. Mi az EMTE hosszútávú gazdasági stratégiája? Mit tesz azért az EMTE, hogy egy évtizeden belül az egyetem költségvetésében az állami támogatásokhoz mérhető legyen a már végzett hallgatók és különböző cégek anyagi támogatása?
Ja, majd elfelejtettem. Az ISM az ifjúsági törvény előkészítésében egy egészen új stratégiát alkalmazott: elindította a www.ifjusag.hu-t és az azt látogató fiatalokat véleményei alapján készítette el a törvénytervezetet. Tervez-e az EMTE valami hasonló lépést az egyetemépítési stratégiával kapcsolatban?
Válasz:
1. Az erdélyi magyar egyetem létrehozására, újraindítására az elmúlt 12 évben több különböző elképzelés is napvilágot látott. Ezeknek a koncepcióknak egy részét igyekszünk egységes keretben megvalósítani. Az alapító okiratban szerepel néhány stratégiai fontosságú elv, amit a Sapientia Alapítvány fontosnak talált: a születő intézmény a román-magyar szakmai-tudományos kapcsolatok új színterét kívánja megnyitni.
Egységes szervezetben, de több lábon álló, rugalmas és változatos formában és oktatási programok szerint kíván működni; képzési kínálatában olyan területekre koncentrál, amelyeken magyar nyelven jelenleg nem folyik oktatás, amelyeken nincs, vagy kezdeti szakaszban van a román nyelvű oktatás, amelyek kiemelkedően fontosak az identitás megőrzésében.
Mára az is világos lett, hogy a jelenlegi fázisban a továbbfejlődéshez szükség van egy egységes stratégiára. Ennek konszenzuson alapuló kialakítása a nagyon közeli jövő feladata lesz.
2, 3, 4 -- Csupa olyan kérdés, amire gondolunk, amivel már elkezdtünk foglalkozni. Jó lenne, ha mindegyikre lenne már kielégítő válasz is, viszont be kell látni, hogy még csak a kezdet kezdeténél tartunk. Egyelőre a Sapientia Alapítvány minden helyszínén tehetséges, fiatal csapat dolgozik. Egyelőre van 374 diákunk, és vannak oktatóink.
Egyelőre sikerült megteremteni annak a feltételeit, hogy elkezdődhessen az oktatás.
Fontos dolog, hogy legyenek egyetemi menedzsmenthez értő szakembereink, és a vezetésben akadnak is olyanok, akiknek ezen a téren van tapasztalatuk. Segítségünkre vannak külső szakértők is. A rövidebb és hosszabb távú stratégiák jelentőségét nem becsüljük le, ezeknek a kialakítását szem előtt tartjuk.
Az ISM stratégiája mindenképpen követnivaló. Meg fogjuk vizsgálni, hogy saját honlapunkon miként tudunk valami hasonlót megvalósítani. Addig is: bárkinek a segítőkészségét, véleményét, vagy akár a bírálatát is szívesen fogadjuk e-mailen, a következő címek bármelyikén: Farkas Emőd, Hauer Melinda, Sántha Attila, Tonk Márton.