Szappanopera és manele a tinik kedvence – könyvek kizárva
B. A. M. 2005. augusztus 04. 17:26, utolsó frissítés: 16:57Katasztrofálisnak minősítik a szakemberek a friss CURS média-felmérés eredményét.
A hazai 11 és 18 év közötti iskolások ötven százaléka őszintén beismeri: soha nem vesz könyvet a kezébe – ez derül ki a napokban Bukarestben bemutatott CURS-felmérésből.
Az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) felkérésére készült A diákok médiafogyasztási szokásainak elemzése elnevezésű közvélemény-kutatás eredménye igencsak aggasztó – vélik a szakemberek. A felmérésben 2300, 11 és 14 év közötti és ugyanennyi 15 és 18 év közötti tanulót kérdeztek meg, a hibahatár 2 százalékos.
Akik úgy nyilatkoztak, szoktak olvasni,
igen magas számban kizárólag kötelező házi olvasmányokat jelöltek meg olvasmányaik tárgyaként.
A megkérdezett gyermekek 90 százaléka néz nap mint nap televíziót, és 20 százalékot meghaladja azon iskolások aránya, akik naponta több mint négy órát ülnek a képernyők előtt.
Ugyanakkor 56 százalékuk tölt több mint napi három órát a televízió társaságában. A sokat tévézők nagyobb hányada lakik harmincezernél kisebb lélekszámú kisvárosban, míg a kétszázezer lakót meghaladó nagyvárosok tanulói közül kerülnek ki a legtöbben azok, akik hétköznap kevés időt szánnak a fekete dobozra.
A főműsoridőbeni - 19 és 22 óra közötti - tévézés,
vagyis a kommerszebb és akár pikánsabb műsorkínálat, teljes mértékben megváltoztatja a a gyerekek érték-hierarchiáját egyszersmind eszményképét is – értékelik a kutatók.
A 11 és 14 év közöttiek legtöbbje, ha nagy lesz (fontossági sorrendben) futballista, orvos, pedagógus, ügyvéd, rendőr, énekes, színész, informatikus, vállalkozó, sofőr, újságíró, fotómodell és építész szeretne lenni. A tanulmányból kitűnik, a gyerekek 40 százaléka soha nem hallgat rádiót.
A televízió műsorain csüngő iskolások számára nem is merülnek fel más szabadidős-alternatívák: arra a kérdésre, hogy mit tenne, ha nem lenne televízió, a megkérdezettek 30 százaléka válaszolta azt, hogy nem tudja, mivel tölthetné el az idejét, 18 százalék lazítana a friss levegőn, vagy a barátaival, 11 százalék tanulna, 10 százalék játszana a számítógépen, a maradék pedig zenét hallghatna vagy sportolna.
A szakemberek katasztrofálisnak nevezték
a kutatás televíziós műfajokra vonatkozó eredményét. A nebulók nagy része ugyanis a szappanopereákat és a manelet részesíti előnyben. A teleregényeket inkább a lányok kísérik figyelemmel, míg a fiúk az akció- és rendőrfilmeket kedvelik leginkább.
A szakemberek pozitívumként jelölik meg, hogy a gyerekek értékrendjében jelentős helyet kap a család és az iskola. Azonban úgy tűnik, ami a pozitívum, az az első számú probléma-hordozó is egyben.
A gyermekek médiafogyasztási szokásait elsősorban környezetük befolyásolja, de a család, a társadalom vagy az iskola nem kínál fel más lehetőséget, így mintegy reflexszerűen választják ezt a szabadidős formát.
Ralu Filip, a CNA elnöke úgy nyilatkozott, a jövőben megfelelő gyermek-műsorokat szeretnének gyártatni, viszont a legnagyobb probléma az, hogy a televíziós csatornák nem érdeklődnek az effajta programok iránt, lévén, hogy az ilyesminek kicsi a nézettsége. Ugyanakkor a közszolgálati adó – amely oroszlánrészt vállalhatna ebben a kontextusban – nem kellőképpen népszerű a gyermekek körében.
Forrás: Curentul, Jurnalul National, cna.ro
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!