Mindjárt kinyírjuk magunk, csak lépjenek le a tévések!
S.M. 2004. december 09. 14:34, utolsó frissítés: 14:27Pont olyan mint amikor lelépsz az úttestre, miközben a lámpa piros. Ez sem olyan ijesztő, ha többen vagytok – Japán a világhálót okolja a #b#csoportos öngyilkosságokért#/b#. Az akciókat különböző chat-szobákban tervezgetik a halálra vágyók.
Még nem állok készen a halálra
Chat-szobákban és Öngyilkosok klubja néven üzemelő honlapokon naponta japán fiatalok ezrei találkoznak és tervezgetik közösen saját halálukat. Az utóbbi két hónapban legkevesebb 26 ember vetett internetes ismeretség után közösen véget az életének.
A BBC stábjának több napi on-line keresgélésébe, valamint számos e-mailjébe és SMS üzenetébe került, hogy személyesen is találkozhasson a japán internet öngyilkos-jelölt közösségének egyik tagjával. Ez egy egyre növekvő és morbidan nyílt, őszinte közösség.
Naoki Tachiwana mosollyal az arcán nyit ajtót a riporternek, számítógépe szinte állandóan be van kapcsolva. „Tegnap egész éjjel fent voltam” – meséli Naoki, – egy nővel beszélgettem, aki komolyan meg akar halni. Megkért rá, hogy a mai nap folyamán vessünk véget az életünknek.”
Naoki azonban a tévéstáb érkezése miatt kénytelen volt elhalasztani a közös öngyilkosságot. „Erre azt felelte, hogy akkor is megtehetjük, amikor a stáb elment” – meséli.
Naoki egy nappal korábbra tervezte az öngyilkosságát, egy másik személlyel közösen, de az illető az utolsó pillanatban lemondta. Most pedig ő az, aki jobban fél, és megmondta a nőnek, aki nagyon meg akarja tenni, hogy még nem áll készen a halálra.
Átmenni a piros lámpán
A 34 éves Naoki banktisztviselőként dolgozott, amíg stressz-problémái miatt hat hónappal korábban ott kellett hagynia munkahelyét. Miért akar csatlakozni egy öngyilkos csoporthoz? – faggatta a riporter. „Depressziós vagyok, és ez egy betegség” – volt a válasz, – „de hogy őszinte legyek, mindig is foglalkoztatott az öngyilkosság gondolata”.
Azelőtt is megfordult a fejemben, hogy belépjek egy csoportba, – meséli, – aztán ráakadtam egy honlapra, és azt gondoltam, ha csatlakozom hozzájuk, nem kell egyedül végigcsinálnom az egészet. Pont olyan az egész, mint amikor lelépsz az úttestre, miközben a lámpa piros. Ez sem olyan ijesztő, ha többen vagytok.
Az elmúlt hónapokban japánok tucatjai mentek át közösen ezen a bizonyos úton. Az elmúlt két hétben három háromtagú, és két négytagú csoportot találtak holtan, legtöbbször gázmérgezésben kocsijukban megfulladva, elhagyott hegyi utakon. Japán már most világviszonylatban a legmagasabb az öngyilkosok száma, és ennek a neten megkötött halál-paktumok csak egy – de egyre növekvő – töredékét jelentik.
„Van faszenem és gyógyszereim – jelentkezőt keresek, akivel együtt meghalhatnék”, vagy „23 éves vagyok és meg akarok halni. Bárhova elutazom” – az üzenőfalak tele vannak ilyen és ehhez hasonló hirdetésekkel.
Már szinte olyan, mint egy vallás
– magyarázza Yukiko Nishihara, egy tokiói segélyvonal alkalmazottja. Yukiko szerint amikor az emberek magányosak és az öngyilkosság gondolata foglalkoztatja őket, de azért mégis félnek a haláltól, akkor találnak rá ezekre az oldalakra, ahol még bátorítják őket. Ez a kegyetlen bennük – teszi hozzá.
Mások viszont egész másképp vélekednek ezekről a honlapokról. Nincs semmi rossz az öngyilkosságban – állítja Wataru Tsurumi, aki könyvet írt a témáról. Tsurumi úgy véli, Japánban nem létezik olyan törvény vagy vallás, amely tiltaná ezt, s az öngyilkos csoportokat is a kultúra részét képezik.
Rengeteg ilyen oldal van, halálfejekkel és fröcskölő vérrel megspékelve, a legtöbbnek a tulajdonosa szerint, ők többet segítenek, mint ártanak. Késő éjszaka Tokió központjának egyik zsúfolt netkávézójában találkozott a stáb egy 24 éves, szégyenlős fiatallal, aki csak az nicknevét hajlandó felfedni: Ama Terasu.
Ez az oldal mentette meg az életemet
„Az én honlapomon is van üzenőfal, beszélgetős szobák és linkek további oldalakra – magyarázza, – ez egy virtuális világ, ahol olyan témákról lehet vitatkozni, amit a valós életben nem tudsz megbeszélni.”
Terasu szerint is van néhány gonosz, rosszindulatú honlap, amely valóban öngyilkosságra buzdítja az embereket, és amikor belép az illető egy csoportba, eljön az a pillanat, ahonnan már nem lehet visszafordulni, az emberek egyszerűen elvesztik a józan eszüket.
Terasu bevallotta a riporternek, csak azért hozta létre a honlapot, mert már volt két öngyilkossági kísérlete. „Azt hiszem, ez az oldal mentette meg az élete, mert lehetővé tette, hogy nyíltan beszéljek ezekről a dolgokról. És hiszek abban, hogy másoknak is segített” – teszi hozzá.
Fotók: BBC
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!