Duna TV: az AGB az erdélyi nézettséget nem pontosan méri
szerk. 2003. április 25. 17:13, utolsó frissítés: 17:13Kimaradt az AGB romániai nézettség-mérésébõl közel 1 millió 300 ezer magyar? A Transindex #b#Úszik a nézettség?#/b# címû cikkére a Duna Televízió Kommunikációs Irodája a következõ hivatalos állásfoglalást teszi közzé:
Furcsa és ellentmondásos mérési eredmények
az m2 és a Duna Televízió erdélyi nézettségérõl
A romániai AGB legutóbbi felmérései szerint – amint arról a Transindex olvasói is értesülhettek – a romániai magyarság körében az m2 átvette a Duna Televíziótól a nézettségi lista elsõ helyét. Figyelmesen elolvasva a cikket, az abban foglaltak valóságtartalma erõsen megkérdõjelezhetõ.
Amint a híradásban olvasható, az AGB a 200 ezernél nagyobb lakosságú romániai városok kábeltelevíziózási szokásait mérte 2002. szeptember 23. és december 22. között. A népszámlálási adatokból tudjuk, hogy ezekben a nagyvárosokban – az Erdélyen túli területeket is beleértve – összesen 170.679 magyar él, ami a romániai magyarságnak mindössze a 11,9%-át fedi le. Másképpen fogalmazva: kimaradt a mintából közel 1.300.000 magyar. Tehát amíg a Craiovában élõ 196, vagy a Brailában élõ 91 magyar televíziózási szokásait megvizsgálta az AGB, addig ez a Szatmár-vidéki vagy a székelyföldi tömbmagyarság esetében – ahol a felmérések szerint igen kedvezõen viszonyulnak a Duna Televízióhoz – teljesen elmaradt. Mindez így, együtt erõsen megkérdõjelezi az AGB adatainak pontosságát, ennélfogva pedig az eredmény hitelességét is. Az elemzésben szereplõ „egész Romániára nézve az m2 vezet” kitétel az olvasók tudatos megtévesztéseként is értékelhetõ.
Az anyag szerint a 21 milliós Romániában 610 televíziókészülék alapján mérik a nézettséget. (Ugyanezt a 10 milliós Magyarországon az AGB 840 televízió alapján méri fel.) Ha ez a 610 televízió reprezentatív minta alapján van kiválasztva, akkor miért csak a 200 ezernél nagyobb lakosú városokban mértek? Nem zárható ki, hogy éppen ilyen településekre történt a megrendelés, de akkor felvetõdik a kérdés, hogy ki és milyen indíték alapján kért ilyen szakmailag nehezen indokolható vizsgálatot. Az m2-nek a Duna Televízióval való összehasonlítása és ebben éppen ezeknek az adatoknak a szerepeltetése még a laikus megfigyelõben is gyanakvást ébreszt, hogy itt nem objektív következtetésekkel, hanem szándékos szemfényvesztéssel állunk szemben.
Az erdélyi magyarság televíziós szokásait vizsgáló felmérések (például a Kód Közvélemény-, Piac- és Médiakutató Intézet 2001-es, vagy a Transpoll Marketnetwork idei felmérése) arról tanúskodnak, hogy a kis- és középtelepülésekbõl álló régiókban – így például a Székelyföldön – a magyarok körében a Duna Televízió vezeti a nézettségi listát. Nem véletlen, hogy a Transindex cikkében az olvasható, hogy „a mértnél kisebb lakosságú településeken, kisvárosokban, falvakban a Duna a népszerûbb”. Csak a tények ismertetése végett: a romániai magyarság több mint 88%-a éppen ezeken a településeken él.
Adalékként álljon itt néhány – a romániai AGB által ismertetettõl meglehetõsen eltérõ – adat a fent említett felmérésekbõl. A Kód Közvélemény-, Piac- és Médiakutató Intézet 1500 fõn alapuló – nem csak a 200 ezer fölötti nagyvárosokra, hanem Erdély egészére kiterjedõ – kérdõíves felmérése szerint az erdélyi magyarság körében a Duna Televízió nézettsége a legmagasabb (23%); ezt követi az m2 14 százalékkal. Egy másik, idén márciusban nyilvánosságra hozott székelyudvarhelyi felmérés szerint (amelyet a Transpoll Marketnetwork közvélemény-kutató cég végzett) a megkérdezettek 55,6%-a a Duna Televíziót nézi leggyakrabban, amelyet sorrendben a román PRO Tv és a helyi Digital3 kábelcsatorna követ. Ez utóbbi adatokból egyébként a romániai magyarság közel felét kitevõ – a romániai AGB által „kifelejtett” – székelység televíziózási szokásaira is következtetni lehet.
Duna Televízió
Kommunikációs Iroda
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!