Háromezer diák állandó hiányzó az erdélyi középiskolákban
Sipos Géza 2003. január 27. 17:06, utolsó frissítés: 17:05Újraéledt a Magyarországon tanuló erdélyi középiskolásokról szóló vita az Oktatási Minisztérium egy el nem fogadott határozata miatt. Úgy tûnik, a magyarországi iskoláknak és az erdélyi diákoknak #b#nagyon is kifizetõdõk#/b# a magyarországi tanulmányok.
Részint okafogyottá váltak azok sajtónyilatkozatok, amelyekben egyfelõl Markó Béla RMDSZ-elnök, másfelõl Nagy F. István oktatási alelnök kritizálta a magyar Oktatási Minisztérium (OM) egyik határozattervezetét. Az OM azt tette volna lehetõvé, hogy azok a határon túli diákok is kaphassanak magyarországi egyetemeken ösztöndíjat, akik a 2000-2001-es tanév elõtt már magyarországi középiskolákban tanultak.
Az OM tervét a Határon Túli Ösztöndíjtanács elé terjesztette, de a január 24-i budapesti ülésen a testület erdélyi tagjai elvetették, tehát a határozat hamvába holt. Ezt viszont a szombaton, Kolozsváron összeült Szövetségi Egyeztetõ Tanácson felszólalók még nem tudhatták.
Így Markó Béla elnök, Nagy F. István oktatási alelnök és Szõcs Judit, a Pedagógusszövetség országos alelnöke sajtóbeszámolók szerint azzal a kijelentéssel kritizálta az OM-et, hogy ezzel az ösztöndíjjal is a kivándorlást ösztönzi. A felszólalók élesen kikeltek az ellen, hogy egyre több erdélyi középiskolás tanul Magyarországon.
A méltányossági döntés elmaradt
Az OM Határon Túli Magyarok Fõosztálya (OM-HTMF) különben azzal indokolta tervét, hogy azzal a 2000-ben bevezetetett magyarországi ösztöndíjreform igazságtalanságait akarták orvosolni. Ugyanis akik 2000-2001 elõtti érettségivel jutottak be magyarországi egyetemre, nem tudhatták, hogy a reform tõlük megvonja az ösztöndíj-pályázás lehetõségét.
Ennek ellenére folytatták tanulmányaikat; és az OM-HTMF nekik szándékozott volna visszaadni a pályázás jogát. Az OM-HTMF továbbra sem biztosított volna egyetemi ösztöndíjat mindazoknak, akik a szóban forgó tanév után tanultak magyarországi középiskolában.
Több, mint háromezren tanulnak Magyarországon
A Transindex hétfõn Nagy F. István oktatási RMDSZ-alelnököt kérdezte a problémáról. Az alelnök közölte: érdeklõdése nyomán az OM értesítette õt arról, hogy a határozattervezet csupáncsak tervezet maradt.
-- Az agyelszívással kapcsolatos nyilatkozatom továbbra is érvényes -- jelentette ki Nagy F. István, akit elõször arról kérdeztünk, van-e pontos adata arról, hány erdélyi középiskolás tanul Magyarországon, mert a nyilatkozatokban hol a 3000-res, hol a 4000-res adat szerepel.
Nagy F. István: -- 2001 tavaszán az OM-ben a diákigazolványok kiállításával foglalkozó iroda az egyik budapesti napilapban számolt be arról, hogy õk 3365 Magyarországon tanuló erdélyi középiskolásról tudnak. 2002 késõ õszén Németh Zsolt volt külügyi államtitkár egyik interpellációjában jelentette be, hogy határon túli gimnazisták tömegesen játsszák ki a magyarországi oktatási jogszabályokat.
Mi nem vagyunk hívei a középiskolások Magyarországon tanulásának, mikor Erdélyben 135 iskolában vagy magyar tagozaton lehet tanulni. 56 színmagyar középiskola mûködik az országban. Ehhez képest a gyermeklétszám-hiánnyal küszködõ kelet-magyarországi iskolák diáktoborzó körutakat szerveznek Erdélyben, ilyen hirdetéseket helyeznek el az erdélyi lapokban, autóbusszal szállítják a gyermekeket.
Ennek az az oka, hogy a magyarországi iskolák a náluk tanuló diákok létszáma szerint kapnak állami támogatást. Ha Magyarországon létszámhiány miatt megszûnik egy osztály, attól még az iskola marad. Itt, ha pár gyermek hiánya miatt megszûnik egy osztály, az a magyar tagozat vagy iskola létét veszélyezteti.
-- A diákot befogadó magyarországi iskola igazgatója és az erdélyi szülõ között nagyon szoros az érdekközösség: az iskola a fennmaradásban érdekelt, a szülõ meg jobb jövõt akar biztosítani a gyermekének. Hogy lehet ez ellen bármit is tenni?
N. F. I.: -- Ha be tudjuk bizonyítani, hogy itthon érdemes tanulni, hogy az erdélyi középiskolák is korszerû, versenyképes tudást bírnak nyújtani, akkor a jelenség mérséklõdni fog. Fontos, hogy az iskolák valami pluszt is biztosítsanak az érettségi oklevél mellé: számítógépes szaktudást, nyelvismeretet például.
-- Erre azt mondhatják az itteni iskolaigazgatók, hogy õk is szívesen biztosítanának változatos, minõségi és korszerû képzést, (például fakultatív órák indításával), ha nem kötné a kezüket a tanügyi törvény meg a magyarországinál sokkal centralizáltabb oktatási rendszer.
N. F. I.: -- Egyelõre az erdélyi magyar oktatás minõsége azon múlik, hogy a meglevõ tantervi kereteket tudják az iskolákban megfelelõ tartalommal kihasználni, hogy valóban gyakorlatban alkalmazható tudást adjanak át a diákoknak.
Részben továbbra is nyitott kérdés,
pontosan hány erdélyi középiskolás tanul Magyarországon. Az oktatási alelnök által említett 3365-ös létszámnál kevesebbet, 2987-et mutatott ki Csata Zsombor, Magyari Tivadar és Veres Valér szociológusok tanulmánykötete (Mozaik 2001: magyar fiatalok a Partiumban és Belsõ-Erdélyben az ezredfordulón) címû tanulmánya.
Adataik szerint a 15-29 év közötti erdélyi fiatalok létszáma 213 367. A megkérdezettek 1,4%-a nyilatkozta azt a felmérésben, hogy tanulmányai alatt magyarországi tanintézményben is megfordult. (Az eltérés abból adódhat, hogy a felmérésbe az egyetemista korúak is beszámítódnak.)
Az itthon tanulókat és tanítókat kéne támogatni
Markó Béla a SZET ülésén felvetett kritikákra úgy válaszolt, hogy tolerálni kell, ha valaki saját pénzén a gyermekét Magyarországon akarja taníttatni, de azt ellenzi, hogy a magyar kormány ezt támogassa. "Magyarországtól az Erdélyben tanuló diákok és az itt tanító pedagógusok támogatását kérjük" -- mondta. A szövetségi elnök szerint az aggódóknak igazuk van: csak idén 900-an érettségiztek az anyaországban.
A Magyarországon érettségizõk nagy többségének családja a tandíjfizetést is vállalja, mert gyermeke -- ha magyarországi egyetemen tanul tovább -- csak költségtérítéses helyhez juthat. Állami egyetemi ösztöndíjat ugyanis csak az a négyéves egyetemi képzésre vágyó kaphat az Erdélyi Magyar Ösztöndíjtanácshoz, illetve az Agora Irodához pályázva, akik úgynevezett hiányszakmát választ (ezeket a szakmákat nem oktatják magyarul Romániában).
Állami ösztöndíj hiányszakon tanulóknak jár
Piskolti Éva, a kolozsvári Agora Iroda vezetõje tájékoztatása szerint tavaly a következõ hiányszakok iránt érdeklõdõ számíthatott magyarországi állami ösztöndíjra: vendéglátó és szálloda, biomérnöki, környezetmérnöki, mûszaki földtudományi; tájépítész mérnöki, mûvelõdésszervezõ, romológia, olaj- és gázmérnöki, restaurátor, film- és televízió operatõr, film- és televízió rendezõ, énekmûvész és -tanár, festõ, szobrász, tervezõgrafika.
Az idei tanévre tervezett hiányszakok száma a 2003-2004-es tanévre javasolva néggyel csökkent. A javaslat szerint nem pályázhatna ösztöndíjra az, aki a környezetmérnöki, a
mûvelõdésszervezõi, az énekmûvészi és -tanári, a festõi, a szobrászi, a tervezõgrafikai szakok iránt érdeklõdik. A tavalyhoz képest ellenben felkerült a listára az agrármérnöki.
Ki óhajt Romániában tanulni?
A fentebb hivatkozott tanulmány szerint nehéz lesz ezt a folyamatot fékezni, miszerint aki már a középiskolát is Magyarországon végzi, az nem akar Romániában tanulni és élni tovább. Összesen a romániai magyar fiatalok kétharmada gondolt már arra, hogy kitelepedjen külföldre, 11%-nak határozott elvándorlási szándékai és tervei vannak. Egynegyedük elhatározta, hogy elmegy, de nem tudja még hová és hogyan, további 32% pedig néha elgondolkozik azon, hogy kivándoroljon, de nincs konkrét elképzelése.
A Magyarországon tanulásra és kitelepedésre elég kézenfekvõ okot ad az ország gazdasági helyzete. A felmérésben megkérdezett fiatalok 70%-a gondolta úgy, hogy az ország gazdasági helyzete és életszínvonala rosszabb, mint tíz évvel ezelõtt. (Igaz ugyan, hogy saját helyzetükrõl már csak 25% mondta azt, hogy rosszabb, mint tíz éve, 40% szerint pedig nem változott.)
Kinek éri meg Romániában tanulni?
Ha a pedagógusok által ideálisnak mondott 20-25 körüli létszámú osztályokat veszünk alapul, a Magyarországon tanuló romániai magyar középiskolások körülbelül 32-40 osztályt tennének ki, ha szülõhelyükön tanulnának tovább.
A számadatok azt sugallják: amíg a magyarországi iskolák és az erdélyi családok gazdasági érdekei egyaránt arra serkentenek, hogy e középiskolások ne Romániában tanuljanak, és ezért az érdekeltek hajlandók jelentõs anyagi áldozatokat is vállalni, addig az Erdélyben tanulóknak esetlegesen adott ösztöndíjakkal csak igen lassan lehet ezt a jelenséget lefékezni.
A kérdéskörrõl kikértük az OM Határon Túli Magyarok Fõosztálya helyettes vezetõje, Petri Zsolt véleményét is. Az OM közleménye és Petri Zsolt válaszai itt olvashatók.