Kertész Imre irodalmi Nobel-díjas
Sipos Géza 2002. október 10. 19:30, utolsó frissítés: 19:30"Az egyén sérülékeny tapasztalatának szószólója a történelem barbár önkényével szemben" -- így indokolta döntését a Svéd Királyi Akadémia. Kertész Imre személyében #b#elõször kapja magyar író#/b# a legrangosabb nemzetközi elismerést.
A Svéd Királyi Akadémia az irodalmi Nobel-díjat 2002-ben Kertész Imre magyar írónak ítéli oda, "Egy írói munkásságért, amely az egyén sérülékeny tapasztalatának szószólója a történelem barbár önkényével szemben" -- így szól a csütörtök délután Stockholmban nyilvánosságra hozott sajtóközlemény.
Az, hogy az idén magyar író kapja a legrangosabb nemzetközi irodalmi elismerést, már pár napja beszédtéma volt. Kertész Imre mellett idén Philip Roth, John Updike, Thomas Pynchon (mindhárman amerikaiak), J. M. Coetzee (Dél-afrikai Köztársaság), Nuruddin Farah (Szomália) neve került még esélyesként szóba, de a Németországban rendkívül jól ismert magyar író neve hangzott el a leggyakrabban. Kertész Imrétõl
tizenegy kötet jelent meg
német, öt svéd, négy francia és kettõ angol nyelvre fordítva. Sorstalanság címû regényét a német kritika a holokausztról írott kiemelkedõ mûvek közé sorolja. A Dagens Forsknig svéd lap irodalmi ügyekben jártas munkatársa, Marie Louise Samuelsson így nyilatkozott: azt hiszem, idén Kertészen a sor, a díjat elsõsorban õ érdemelné meg.
Magyarországon három író neve merült fel, ha valaki azt latolgatta, melyik magyar alkotó esélyes a Nobel-díjra: az Esterházy Péteré, a Kertész Imréé és a Nádas Péteré. Szilágyi Júlia Kolozsváron élõ kritikus szerint ilyenkor általában feltevődik a kérdés, miért az egyik, és nem a másik szerzõ kapta a díjat. "Pedig örülni kéne annak, hogy több esélyese is van a magyar irodalomnak. Egy bizonyos szint fölött már nincs helye a méricskélésnek, hogy melyik életmû érdemesebb inkább a díjazásra" -- nyilatkozta a Transindexnek.
A Nobel-bizottság idõrõl-idõre
nem csak irodalmi szempontokat vesz figyelembe a díj odaítélésekor. Szerepet játszhatott a döntésben az is, hogy a testület szükségesnek tarthatta, legyen ismét egy közép-európai irodalmi díjazott. Az életmûvön kívüli szempont lehet az író életkora. Kertész Imre az idén ünnepelte 73. születésnapját, az utóbbi tíz év díjazottjainak az átlagéletkora az átadás pillanatában 66 év volt. A Nobel-bizottság tehát egyféle életmû-koronázásnak szánja díjat.
"Az írószövetségek mellett nem teljesen hivatalos lobbik jelölése is számít a Nobel-díj átadásakor, és abban is van igazság, hogy a bizottság fokozottan érzékeny a különféle kulturális egzotikumokra. De mindez egy cseppet sem von le az elismerés értékébõl" -- mondta el Balázs Imre József kritikus, a Korunk folyóirat szerkesztõje a Transindexnek.
Az elsõ magyar irodalmi Nobel-díjnak örülni: ez a legegyszerûbb, amit az olvasó tehet, hiszen csak az életmû számít. Ahogy a Nobel-sajtóközlemény kissé döcögõs nyelven fogalmaz (szó szerint idézzük):
"Kertész álláspontjának hajthatatlansága világossan felismerhetõ stílusában, amely olyan mint a szépnövésû galagonyasövény, tömör és tüskés a könyelmü látogató elõtt. Ezzel azonban feloldja az olvasót a kötelezõ érzelmek terhe allól, és egy különleges gondolatszabadságra csábít."
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!