Judaisztikai konferencia Kolozsváron
S. M. 2002. október 11. 13:42, utolsó frissítés: 13:42Kolozsvár immár Einstein szobrával is dicsekedhet, amelyet tegnap avattak fel a Mikes utcai egykori zsinagóga épületében. A híres tudóst a Judaisztikai Intézet székházavatóján kaptuk mikrofonvégre.
Ünnepélyes székházavatóval vette kezdetét az átalakított Mikes utcai zsinagógában zajló háromnapos judaisztikai konferencia. Kolozsvár egykori főrabbijáról, Moshe Carmilly-Weinbergerről elnevezett, a Babes-Bolyai Tudományegyetem(BBTE) keretén müködő Judaisztikai Intézet a továbbiakban az egykori Sasz Chevra zsinagógában kialakított termekben tartja előadásait.
A megnyitón jelen volt Andrei Marga, a BBTE rektora, Moshe Carmilly-Weinberger, az intézet névadója, a New York-ban élő egykori főrabbi, Golden Gábor, a Kolozsvári Zsidó Hitközség elnöke. Valamint Löwith Egon, kolozsvári képzőművész, akinek a székházavató ünnepségen leplezték le Albert Einstein mellszobrát.
Az ünnepség hagyományos zsidó énekekkel vette kezdetét, amelyet a kolozsvári Zsidó Hitközség Talmud Kórusa adott elő, Halmos Katalin vezetésével.
A székházavató beszédek sorát Andrei Marga kezdte, aki először is megköszönte, hogy a Zsidó Hitközség az egyetem rendelkezésére bocsájtotta az épületet. A rektor azt szeretné, hogy a jövőben is, akárcsak egykoron, az együttlét és megtisztulás helye legyen. Ezt követően röviden ismertette a Babes-Bolyai keretén belül 1995-ben megalapított Judaisztikai Intézet történetét, és elmondta, hogy a továbbiakban ugyancsak a zsinagóga ad otthont az újonnan létrehozott Tudománytörténet és Antropológiai szakoknak is.
Marga beszédében kiemelte a zsidó kultúrának a polgári fejlődésre gyakorolt hatását, hozzátéve, hogy az elmúlt évtizedekben a hazai közélet megsínylette annak hiányát. Ezért véli úgy, örvendetes tény a most megtartott székházavató, amely a zsidó kultúrát hivatott továbbvinni. A szoboravató kapcsán megjegyezte, hogy a zsidó származású tudóst immáron Kolozsváron is köreinkben üdvözölhetjük, mivel életében csupán Újvidékik jutott el.
Andrei Marga után az egykori főrabbi, Moshe Carmilly-Weinberger vette át a szót, aki szintén örömét fejezte ki, hogy az a hely, ahol egykor a Tórát tanulmányozták, a továbbiakban is a tanulást szolgálja. A főrabbi kifejtette, hogy az Írás szerint nem bűn sem a zsinagógát, sem a tórát eladni, amennyiben az az ifjú tanulók avagy az árvák érdekét szolgálja.
A zsidóknak mind a i.sz. 70-ben történt jeruzsálemi templomrombolásból, mind a Horea úti zsinagóga 1944-es bombázásából sikerült megmenteni az örökmécses egy-egy szikráját. Ugyanezt az öröklángot jelenti a kolozsvári és egész Észak Erdély meghurcolt zsidósága számára a most felavatott központ -- fejezte be gondolatmenetét az idős rabbi.
A helyi hitközség nevében Golden Gábor szólt az egybegyültekhez, mint az egyre "fogyatkozó, öreg, de továbbra is élő és aktív" közösség elnöke. Golden azok nevében akarja átadni a tudomány és tanulás új házát, akik már nincsenek közöttünk, mivel a kegyetlen terror áldozatai lettek.
Golden szerint a zsidóság, olyan mint a főnixmadár, hamvaiból állandóan újraáled, példa rá a fiatalok érdeklődése a zsidó kultúra iránt, a középkorúak erős identitástudata, a klezmer zene általános szeretete. Nemcsak az antiszemitizmus lehet káros, hanem a filoszemitizmus is, meg kell találni a középutat, az ún. reálszemitizmust -- zárta beszédét az elnök.
A beszédek után került sor Löwith Egon kolozsvári képzőművész Albert Einstein szobrának leleplezésére. A szobor a híres tudósokat bemutató szoborcsoport egyik tagja. 1962 és 1982 között a művész négy változatát készítette el a szobornak. A most kiállított munkája elnyerte a Zsidószövetség díját.
Az ünnepséget szintén a Talmud kórus zárta, amelynek sikerült felszabadult hangulatot teremtenie, és közös éneklésre késztetnie, a főleg idősekből álló közönséget.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!